Túlturizmus vár Budapestre, miközben stagnál a vidéki vendégek száma
Júliusban tovább csökkent a belföldi vendégek száma és az általuk eltöltött éjszakák száma Magyarországon, miközben a külföldi vendégek jelenléte dinamikus növekedést mutatott, különösen Budapeten – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Budapest helyzete olyannyira eltér az országos trendektől, hogy akár a túlturizmus veszélye is fennáll – írja a G7 friss cikkében.
A koronavírus-járvány után a turizmus ugyan újraéledt, azonban a belföldi turizmus visszaesése egyre szembetűnőbb. A magyar vendégek szerepe egyre inkább csökken: vagy nem választanak belföldi úti célt, vagy inkább külföldre utaznak. Ezáltal a hazai turizmus egyre inkább a külföldi látogatókra támaszkodik.
Júliusban 1,3 millió belföldi vendég 3,9 millió éjszakát töltött el a magyarországi szálláshelyeken, ami 0,5 százalékos csökkenést jelent a vendégek, és 0,3 százalékos csökkenést az éjszakák számában. Ezzel szemben a külföldi vendégek száma 1 millióra nőtt, ők összesen 2,8 millió éjszakát töltöttek el az országban. Ez 11 százalékos növekedést jelent a vendégek, és 5,4 százalékos emelkedést az éjszakák tekintetében.
A koronavírus-járvány vége óta a belföldi turizmus egyre alacsonyabb vendégszámokat hoz, különösen a nyári főszezonban, ahol a külföldiek száma egyre jobban közelít a magyarokéhoz, és télen már el is érte azt.
A fővárosban a belföldi vendégek száma szezonálisan állandó, míg a külföldiek száma erőteljes szezonális hullámzást mutat. Tavaly augusztusban például 888 ezer külföldi vendégéjszakát rögzítettek Budapesten, ami az eddigi csúcs. Az idei július adatai alapján azonban ez a rekord is megdőlhet, bár a tavalyi számokat az atlétikai világbajnokság is növelte.
A külföldi vendégforgalom növekedése fényében különösen érdekes a rövid távú szálláskiadás – mint az Airbnb és a Booking – szabályozása körüli vita, amely leginkább a külföldi vendégeket érintené. A túlturizmus kérdése egyre gyakrabban merülhet fel Budapest esetében is. Ennek egyelőre nincs pontos meghatározása, de egyes elemzések, mint például az Economist rangsora, már elkezdték vizsgálni a turisták lakosságra gyakorolt terhelését.
Míg a legtöbb külföldi érkezést Londonban és Tokióban mérték 2023-ban (20 és 17 millió fő), Budapest kisebb lakosságú városként fajlagosan nagyobb terhelést tapasztal. A turisták jelenléte elsősorban a látványosságok körzetében koncentrálódik, így a túlturizmus jelensége erőteljesebben érezhető ezeken a területeken.
A fenti tendenciák alapján várható, hogy Budapest egyre inkább szembesül a túlturizmus kihívásaival, miközben a turizmus hazai gazdaságra gyakorolt hatása továbbra is jelentős marad.
Kapcsolódó cikkeink
MTÜ: tovább erősítik a hazai vendéglátás versenyképességét a kormány javaslatai
Tovább erősítik a hazai vendéglátás versenyképességét a kormány javaslatai a…
Tovább olvasom >MTÜ: Tovább erősítik a hazai vendéglátás versenyképességét a kormány javaslatai
A felszolgálási díj maximum mértékét meghatározó, valamint a borravaló adómentességét…
Tovább olvasom >Nacsa Lőrinc: turisztikai rekordév lehet az idei Magyarországon
Turisztikai rekordév lehet az idei Magyarországon, amihez a vallási turizmus…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >