Túlturizmus Európában: vízágyús tüntetések Barcelonában, tiltások Budapesten
A rövid távú lakáskiadás, a turistahordák és az infrastruktúra túlterheltsége egyre több európai nagyvárosban feszíti a húrt. A lakosság egyre elutasítóbb, a kormányok pedig sorra hozzák a korlátozó intézkedéseket – írja a Pénzcentrum.
A túlturizmus Európa egyik legsúlyosabb, gyorsan eszkalálódó problémájává vált – különösen a mediterrán országokban. Spanyolország, ahol a lakókörnyezetet elözönlő turisták már vízhiányt, lakhatási válságot és közösségi feszültségeket idéznek elő, jelenleg a leginkább érintett terület. Barcelonában vízipisztolyos demonstrációkon fejezik ki tiltakozásukat a helyiek.
A város, ami már nem a helyieké
A rövid távú lakáskiadás robbanásszerű terjedése nyomán a lakóingatlanok tömege alakult át turisztikai szállássá, miközben a lakbérárak az egekbe szöktek. A belvárosokban sorra tűnnek el az alapvető szükségleteket kielégítő üzletek, helyüket szuvenírboltok és éttermek veszik át – a helyiek kiszorulnak saját közösségükből.
Mindehhez társul a vízhiány és az erőforrások túlhasználata: a népszerű üdülőövezetekben gyakran nincs elég víz a lakossági és turisztikai igények együttes kielégítésére.
Tiltakozások, korlátozások, feszültség
Európa-szerte egyre több város dönt úgy, hogy szabályozza a rövid távú lakáskiadást. Madrid felfüggesztette az új turisztikai lakások engedélyezését, míg Budapesten a VI. kerület már betiltotta a rövid távú kiadásokat – amit nem sokkal később kormányzati szintű korlátozások követtek. Ugyanakkor az ingatlanpiaci szakértők szerint ezek az intézkedések hosszú távon nem csökkentik jelentősen az albérletárakat, csak rövid távú enyhülést hoznak.
Mit gondolnak erről az európaiak?
Egy friss YouGov Eurotrack-felmérés szerint a spanyolok 49%-a érzi úgy, hogy túl sok nemzetközi turista érkezik a környezetébe, míg 32% kifejezetten sokallja a számukat. Ezzel Spanyolország vezeti az elutasítottsági rangsort, megelőzve Franciaországot (18%), Olaszországot (16%) és az Egyesült Királyságot (7%). A katalánok, akik közvetlenül érzik Barcelona terhelését, különösen kritikusak: 48%-uk szerint a városban túl sok a turista.
A turizmusellenes hangulat következménye: a spanyolok 28%-a már negatívan vélekedik a külföldi turistákról, ami jóval magasabb arány, mint Franciaországban (16%), Németországban (14%) vagy Olaszországban (11%).
Airbnb, tengerjárók, tömegturizmus – ki a legnagyobb „bűnbak”?
A spanyolok szemében a leginkább problémás terület az Airbnb-jellegű rövid távú lakáskiadás: 45%-uk negatív véleménnyel van róla, 37% szerint pedig több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz.
A tengeri hajóutakat viszont meglepő módon kevésbé tartják károsnak, miközben például Németországban vagy Franciaországban a lakosság közel fele elutasító a tengerjárókkal szemben – környezetvédelmi és városi túlterheltségi okokból. A hajók egyszerre több ezer embert zúdítanak rá egy-egy városra, gyakran csak pár órára, és sokszor nem is a helyi vállalkozásokat támogatják, hiszen az utasok többsége a hajón fogyaszt.
A budapesti példa
A magyar főváros sem maradt érintetlen: az Airbnb-lakások száma elszabadult az utóbbi években, ami hozzájárult az albérletpiac forróvá válásához. Terézváros volt az első kerület, amely helyi szinten tiltást vezetett be – ezt követte a kormányzati szigorítás.
Milyen intézkedéseket támogatnának az európaiak?
A válaszadók körében a legnagyobb támogatást azok az intézkedések élvezik, amelyek:
-
Előzetes foglaláshoz kötnék a népszerű látványosságokat (pl. Colosseum, Louvre) – 57–76%-os támogatottság
-
Korlátoznák a turisták számát a túlzsúfolt városokban – 50–62% egyetért vele
-
Betiltanák új szállodák építését a legnépszerűbb célpontokon – Amszterdam már meglépte
-
Bevezetnének turistadíjat (pl. Velence) – megosztóbb kérdés, Olaszországban például csak 45% támogatja
A rövid távú lakáskiadás teljes tiltása országonként erősen megosztó kérdés. Míg Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és Németországban többségben vannak a támogatók, addig Olaszországban és Svédországban inkább elutasító a lakosság.
Kapcsolódó cikkeink
Újrahasznosított palackokkal újít a Lidl – egyre zöldebb a sajátmárkás kínálat
A Lidl Magyarország ismét fontos lépést tett a fenntarthatóság felé:…
Tovább olvasom >Az EU ajánlást fogadott el a fenntarthatósági jelentéstételi standard bevezetéséről a kkv-k számára
Az Európai Bizottság ajánlást fogadott el egy önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi…
Tovább olvasom >Ötödik állomásához érkezett Regölyön a Market Építő Zrt. ROM Vándor örökségmentő programja: átadták a Somolyi templomromot
Átadták a Market Építő Zrt. ROM Vándor programjának keretében helyreállított…
Tovább olvasom >További cikkeink
Eurostat: 2%-kal bővült az európai jégkrémgyártás 2024-ben
Az Eurostat friss adatai szerint 2024-ben az Európai Unióban 2%-kal,…
Tovább olvasom >Matcha Latte zabitalt vezet be kínálatába az Oatly az Egyesült Királyságban
Az idei nyarat új, matcha latte ízű zabitallal dobja fel…
Tovább olvasom >MBH-elemzés: A vártnál jobb GDP adatokat közölt a KSH
2025 második negyedévében a KSH által közzétett GDP adatok az…
Tovább olvasom >