Túllépett az idő a hobbikertészeteken

Rácz József, a Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület elnökének köszöntője után a kertészet helyzetével és makrogazdasági környezetével ismerkedhettek meg a jelenlévők.

Ciklus végén, ciklus előtt

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elsősorban támogatáspolitikai kérdésekről beszélt. Elmondta, hogy idén zárul le az EU-támogatások 2014-től folyó aktuális ciklusa, amelynek során a Vidékfejlesztési Program keretében a kertészeti ágazat közel 5000 kérelmét támogatták, 103 milliárd forint forrást kötöttek le, 43,9 milliárdot már ki is fizettek. A következő, 2021–2027 közötti közös agrárpolitika (KAP) periódusáról még tárgyalnak az EU tagállamai. A tervezet jelenlegi változatában EU-s szinten 20%-kal kevesebb az agrártámogatás összege, mint a korábbi időszakban. Annyit már lehet látni, hogy az új teljesítési modell eredményorientáltabb lesz, mint az előző, és jobban fókuszál a környezeti és klímacélokra.

– A fenntarthatóság és a versenyképesség összeegyeztetése igen komoly kihívás lesz az új KAP-ban – hangsúlyozta dr. Feldman Zsolt.

Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója felidézte, hogy míg a 2000-es évek elején exportorientált volt a gazdaságunk növekedése, ma már fogyasztásvezérelt, és az import gyorsabban nő az exportnál. Az élelmiszeripar 2010 óta állt egyenletes növekedési pályára, a mezőgazdaság viszont továbbra is nagy kilengésekkel fejlődik.

– Idén, úgy gondoljuk, a gazdasági növekedésünk lelassul – jelentette ki Petz Raymund. – A magyar nemzetgazdaságtól távlatilag évente 2% körüli szerves növekedés várható el reálisan. Az ezt befolyásoló kulcsterületek között találjuk a piaci versenyt, a jogbiztonságot, a tőkevonzó képességünket és a versenyképességünk erősítését.

Kozák Ákos jövőkutató, szociológus mellbevágó grafikonokkal kezdte előadását. Az előrejelzések szerint például 2050-re alig lesz olyan régió a Földön, ahol az 5–14 év közöttiek aránya meghaladja a 25%-ot. A 60 évnél idősebbek egyharmadát teszik ki majd Európa népességének! Ugyanakkor a szegénység hosszú távon csökken, és a középosztályosodás erősödik.

Kozák Ákos a továbbiakban a közeljövő várható, étkezési szokásokat befolyásoló trendjeit tekintette át, a húsmentes húsoktól a robotszakácsokon keresztül az ételnyomtatásig.

– A növényi alapú étkezés hajnalán vagyunk – jelezte a jövőkutató. – Nem lesz egy nyertes trend a következő 10 évben, inkább a trendek egymásra hatása, dinamikája lesz jellemző.

Áfa és automatizáció

A kerekasztal-beszélgetéshez az előadókon kívül Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgató-helyettese és Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke csatlakozott. Szóba került az áfacsökkentés, amellyel kapcsolatban dr. Feldman Zsolt nem tudott újdonságokkal szolgálni.

Papp Gergely ennek kapcsán kiemelte:

– Fontos lenne az áfacsökkentés, különösen a hajtatott kertészeteknek. Az importáruk elleni küzdelemben és a gazdaság kifehérítése érdekében erőteljesebben kellene lobbiznia az ágazatnak!

Ledó Ferenc arról beszélt, hogy a kertészet tőkeigényes, hosszú megtérülésű ágazat, ezért fontos számára a kiszámíthatóság. Jelenleg azonban sok a zavaró tényező.

– A verseny erősödni fog, aki nem elég hatékony, elvérzik – szögezte le Ledó Ferenc. – A munkaerőhiány felgyorsítja az iparágban a digitalizációt, az automatizálási folyamatokat. A támogatásokat, pályázatokat is ehhez kell igazítani. A modern kereskedelmi láncok igényeinek meg kell felelnünk, ehhez erősítenünk kell a termelői integrációt.

Dr. Szabó Viktor, a Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója a tavaly Magyarország Legszebb Birtoka címet elnyert gazdaságukról elmondta, hogy több lábon állnak, a sertéstenyésztéstől a zöldség-gyümölcstermesztésen át a vendéglátásig. Dér Juice márkanevű gyümölcsleveik több kiskereskedelmi és benzinkúthálózatban, étteremben, szállodában kaphatók.

Hivekovics Ákos esetében természetvédő attitűdje meghatározza a gazdaság működését. Igyekszik a legmodernebb és egyben „legzöldebb” technológiákat meghonosítani. A jövőt a vertikális irányú mezőgazdaságban látja.

Feczák Tamás, a Hódkertész Kft. ügyvezetője felidézte 2001-ben indított családi vállalkozásának kezdeti lépéseit és állomásait. A cég fő profilja a fürtös paradicsom, amelyet kókuszpárnában, megújuló módon, a termálhő és a nap energiájának felhasználásával termesztenek.

A délelőttöt Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója zárta, aki a Z-generációt (18–24 éveseket) igyekezett bemutatni: milyenek most, és milyen vezetőkké válnak.

– Ez a generáció a sokszínűséget és a toleranciát keresi – jelezte Baja Sándor. – Saját vállalkozásban gondolkoznak, kedvelik a startupokat. Kevésbé kötődnek a munkahelyükhöz, körükben a fluktuáció az átlagnál magasabb.

A munkával kapcsolatos elvárásaikkal kapcsolatban a Randstad ügyvezetője kiemelte az átláthatóságot: mindig tudni akarják, mit és miért csinálnak. Igénylik a folyamatos visszacsatolást, fontos számukra a partnerség és a bizalom.

Nem szabad leállni

A kerekasztal-beszélgetésen az előadókhoz csatlakozott Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője és dr. Nagy Péter, a NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóságának ellenőrzési szakkoordinátora is.

Tresó István kihangsúlyozta: azoknak az ágazatoknak van jövője, ahol a támogatásokat nem felélték, hanem valóban fejlesztésekre fordították. A bankoknak az a fontos, hogy a hozzájuk fordulók képesek legyenek bemutatni a gazdálkodásukat.

Dr. Nagy Péter arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy 2020. július 1-jétől, illetve 2021. január elsejétől kiteljesedik a számlaadási adatszolgáltatás. Ennek szigorú időkorlátai lesznek. A megoldás a számlázási programokra való átállás.

Zöldséget, gyümölcsöt a …diszkontból?

Ebéd után került sor a szekcióülésekre. A zöldség, valamint gyümölcstermesztési szekciók mellett szép számú résztvevő ült be a kereskedelmi szekcióba, amelynek ülése Szűcs-Villányi Ágnesnek, a Nielsen ügyvezetőjének prezentációjával kezdődött.

A Nielsen kutatásai szerint a zöldség-gyümölcs választék meghatározó a boltválasztásban, és a vásárlók értékelik a termékkör innovációit – különösen a fenntarthatóság szempontjából. A termékkörre 11%-kal többet költöttek, mint az előző évben, ami átlag feletti az élelmiszer-kategóriák között. Különösen a diszkont csatorna erősödik: a fogyasztók egyharmada szerzi be innen a zöldséget és gyümölcsöt a Nielsen legfrissebb kutatása szerint.

Szőke Beáta, az Apimex Budapest Kft. üzletkötője a piac változásait foglalta össze. Az ágazat szereplőinek ma már számtalan követelménynek kell megfelelniük, a törvényi előírásoktól a nyomon követhetőségen és a minőségbiztosítási előírásokon át a láncok belistázási feltételeiig, sorolta fel. Mindezeket kiegészítik a speciális követelmények is.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára elmondta, hogy az Európai Unió az elmúlt 2 évben több olyan rendelkezést hozott a csomagolással, a hulladékkezeléssel kapcsolatban, amelyeket át kell ültetni a magyar jogrendbe. A Kormány is készített egy új szabályozási tervezetet az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása érdekében, amely idei elfogadása után előreláthatólag 2021 januárjától lép életbe. Ebben többek között betilthatják a fültisztító pálcikát, a csomagolóanyagok közül pedig a polisztirol hab alapú megoldásokat, elsősorban az On The Go és az elvitelre szánt csomagolásokat állítva célkeresztbe.

– Az egyanyagú csomagolások, különösen a moduláris kialakításúak, előnyös helyzetbe kerülhetnek a jövőben, különösen a fenntarthatóság szempontjából – jegyezte meg Nagy Miklós.

Helyzetben

A prezentációkat követő beszélgetésen az előadásokra reflektálva felmerült, hogy hiába van igény a fogyasztók részéről az innovációra, ha szűk a termékszortiment. Termelői oldalról több bátorság, kezdeményezőképesség kellene új termékek fejlesztésére, gyártására, annál is inkább, mert a régió országai közül például Lengyelország már le is hagyott minket e tekintetben.

Mivel a Kormány most ösztönzi a beruházásokat, nincs mese: össze kell fogni, és megteremteni a feltételeit annak, hogy hobbikertészetek helyett fejlett gazdaságok egyenletes mennyiségben és minőségben, innovatív gondolkozással széles termékkört kínáljanak a kereskedelemnek belföldön és külföldön egyaránt.

A nap zárásaként Antal Emese dietetikus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője oszlatott el néhány tévhitet a táplálkozással kapcsolatban, majd Madaras Norbert, olimpiai bajnok vízilabdázó, a Ferencváros vízilabda-szakosztályának elnöke beszélt arról, mekkora szerepet játszik a tudatos táplálkozás a vízilabdacsapatuk sikereiben.

A napot Gálavacsora zárta, ahol sor került a Zsendülés-díjak átadására. Péntek délelőtt pedig a konferencia záróakkordjaként az érdeklődök üzemlátogatásokon vehettek részt a Hunapfel Kft. gyümölcsösében, illetve a Hódkertész Kft. üvegházaiban. (x)