Túl gyorsan reggelizik a magyar
Kifejezetten fontosnak tartják a reggelit a magyarok, de a hétköznapokra az időhiány nyomja rá a bélyegét. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a legtöbb családban jóval kevesebb időt tudnak szánni a nap első főétkezésére, mint amennyit ideálisnak tartanának, másrészt viszonylag sokan vannak azok is, akik időhiány miatt egyáltalán nem reggeliznek. A nagy többség szeretne egészségesebb, változatosabb reggelit fogyasztani, illetve kínálni a családjának, ám ennek megvalósítása a közkeletű vélekedés szerint túl bonyolultnak tűnik.
A reggeli a nap legfontosabb étkezése, ezért nem szabad kihagyni – 10 felnőttből 9 egyetért ezzel a kijelentéssel, vagyis széleskörű konszenzus mutatkozik a reggeli kiemelt fontosságát illetően – egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Kellogg’s megbízásából készült el.
A megkérdezettek ötöde mégsem szokott reggelizni, a családban élő fiatal felnőttek között pedig már 30 százalék körüli a reggelit kihagyók aránya, illetve rájuk jellemzőbb, hogy inkább csak hétvégén reggeliznek. A napjukat főétkezéssel indítók háromnegyede minden nap reggelizik.
Kutyafuttában reggelizünk
A reggelit kihagyók harmada időhiányra hivatkozik, ehhez képest kétszer akkora azok tábora, akik egyszerűen nem éhesek és ezért nem reggeliznek. Az anyákra kevésbé jellemző, hogy „lebecsülik” a reggeli jelentőségét, míg a gyerek nélküli megkérdezettek azok, akik nagyobb eséllyel magyarázzák a reggeli elhagyását az ételkészítés körülményességével.
Az időhiány persze azokat sem kíméli, akik rendszeresen reggeliznek. A legtöbb felnőtt ugyanis csupán 5-15 percet szán a reggelijére, az ennél is gyorsabbak között jellemzően budapestieket és a kizárólag hétköznap reggelizőket találjuk. Ezzel szemben a megkérdezettek többsége szerint az ideális reggeli hossza 15-30 perc volna.
Szeretnénk egészségesebben reggelizni
Nem csak a reggelire jutó idővel, a reggelire fogyasztott ételekkel sem vagyunk igazán elégedettek, hiszen a megkérdezettek túlnyomó többsége – 10-ből 8 felnőtt – szeretne egészségesebben, változatosabban reggelizni, illetve egészségesebb, változatosabb reggelit kínálni családjának. Ez azonban nem tűnik egyszerűnek, hiszen a felnőttek több mint fele véli úgy, hogy bonyolult az egyszerre változatos és finom reggelik elkészítése.
Ez a kutatás is megerősítette a Kellogg’s korábbi vizsgálatának eredményét, amely szerint leggyakrabban szendvics kerül a reggelizőasztalra, de népszerűek a tojásételek és a péksütemények is, müzlit, gabonapelyheket vagy zabkását pedig minden negyedik megkérdezett fogyaszt rendszeresen. „Míg a nők és a fiatalok körében az átlagosnál jóval népszerűbbnek számítanak az egészségesebb trendet képviselő müzlik, reggelizőpelyhek és zabkásák, ezek fogyasztása visszaesni látszik, amint a gyerek elhagyja a családi fészket. A Kellogg Crunchy Muesli granolái ugyanakkor tejtermékkel, gyümölccsel, olajos magvakkal kiegészítve gyors, kényelmes, tápláló reggelit jelenthetnek az egész család számára, vagyis segítségükkel könnyen teljesíthető az a kihívás, hogy változatosabbá tegyük az étkezéseinket” – mondta Ádám Viktor, a Kellogg’s kutatási szakértője.
Kapcsolódó cikkeink
A brit vásárlók szerint nagyobb figyelmet érdemelne az élelmiszerpazarlás témája
A vásárlók 70%-a úgy véli, hogy a kiskereskedőknek fenntarthatósági (ESG)…
Tovább olvasom >Országos kutatás: többször reggelizne a magyar úgy, mint húsvétkor, de nehéz megszervezni
Tízből négy magyar nem szokott minden nap reggelizni, viszont a…
Tovább olvasom >Hűségprogramokkal a vásárlók lemorzsolódása ellen
A Salesforce friss Connected Shoppers felmérése szerint a kiskereskedők kétharmada…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >