Tudja-e állni a bérversenyt a kereskedelem és az FMCG 2024-ben?

A cikk a Trade magazin 2024/2-3. lapszámában olvasható.

Vendégszerző:
Baja Sándor
ügyvezető igazgató
Randstad Hungary

A Randstad HR Trend kutatása a partnereink közül 350, széles spektrumon működő, különböző nagyságú és hátterű, versenyszférában működő cég gazdasági várakozásait, toborzási terveit, juttatási csomagjainak változását veszi górcső alá. Ez annál is érdekesebb, hiszen lehetőség nyílik iparági elemzésekre, és az elmúlt évek tendenciáit is perspektívában láthatjuk. Többek között a mintában szereplő 32 FMCG vállalat, 11 kereskedelmi cég is bizonyos támpontokkal szolgálnak.

Mi szerepel a tervekben? Hogyan alakul az árbevétel 2024-ben?

2024-re a versenyben élő cégek elértek egy olyan szintre, hogy további béremelést csak a működésük hatékonyságának növelésével tudnak kitermelni. Mindenki tapasztalja, hogy a német diszkontban milyen gyorsan nyitnak új kasszát, ha torlódnak a vásárlók, milyen gyorsan húzza le a termékeket a kasszás, aki 2 perccel előtte még boltvezető-helyettes, árufeltöltő volt, és a hitelkártyánkat is milyen gyorsan fogadja el a rendszerük ellentétben más boltokkal. Ezért (is) tudnak hatékonyabban dolgozni és magasabb bért kínálni, mint a többi kereskedelmi bolt. Ez a példa más iparágakra is igaz: nagyon különböző hatékonysággal dolgoznak a magyarországi cégek. Összességében termelékenységünk nemzetközi összehasonlításban kihívásokkal teli, ami miatt a további bérnövekedés nem biztos hogy könnyen végrehajtható.

Az összes iparágat képviselő cég 45%-a látja úgy, hogy árbevétele ebben az évben nőni fog. Ez 4 százalékponttal több, mint tavaly. Közel 10-ből 4 cég nyilatkozott viszont úgy, hogy stagnáló árbevétellel számol, és minden nyolcadik csökkenéssel tervez. (5% nem tudja, hogy mi fog történni.)

A jó hír, hogy az összes iparág közül az FMCG-cégek közül vannak a legtöbben azok, akik árbevételük növekedését prognosztizálják 2024-ben (66%). A kereskedelemben viszont csak 45% hisz abban, hogy több bevétele lesz idén, ami elgondolkoztató, miért van a kettő között különbség: talán az exportban hisznek a gyártók?

A növekedést tervező FMCG-cégek többsége (81%) 10% alatti árbevétel-növekedést tervez. A növekedő kereskedelmi cégek viszont jellemzően a 4-6%-os intervallumban látják a lehetőségeik határát.

Mi lesz a fizetésekkel?

A probléma az, hogy ha a cégek jelentős részének nem nő az árbevétele, vagy csak kicsit, akkor hogyan fog fizetést emelni? A profit terhére már nem mindenütt lehet, mert nincs. A hatékonyság növelése, azaz „csináljuk meg kevesebben ugyanazt a produktumot”: elbocsátásokhoz vezethet. Erre utal, hogy a Randstad out­placement szolgáltatására, a leépítő vállalat által nyújtott gondoskodó elbocsátásra, az utóbbi hetekben jelentős keresletnövekedés figyelhető meg. Az állásra jelentkezők száma pedig tízezerrel nőtt az elmúlt negyedévben csak a Randstad adatbázisában.

A kevesebb emberről szerintem sokunknak a barkácsáruház rémképe ugrik elő, ahol sokszor előfordul, hogy meg szeretnénk beszélni valamit egy szakeladóval, de negyedórán át hiába hajkurásszuk őket: nincsenek…

A fizetésekben a cégek lehetőségei nem találkoznak a dolgozói elvárásokkal

Az év végére csillapodó infláció a tavalyi év során erősen felborzolta a munkavállalói kedélyeket. A cégek legnagyobb kihívása az új és meglévő kollégák bérigényének menedzselése most, ami a fenti bevételvárakozások tükrében nem meglepő. A cégek 78%-a szenved ettől, ami 7 százalékpontos növekedés tavalyhoz képest.

Gyorsan hozzá kell tenni azonban azt, hogy a tavalyi év eleji terveket felülírva a cégek lehetőségeikhez mérve menet közben ráemeltek eredeti béremelési terveikre. A cégek különben jóval magabiztosabbak most a juttatásaik versenyképességét tekintve. 82% hiszi azt, hogy a piaci átlagon vagy afelett fizetnek a dolgozóiknak.

Azt tudni kell, hogy hasonlóan a tavalyi évhez: árbevétel-stagnálás, -csökkenés ide vagy oda, mindenki (97%) emelni akar a fizetéseken. A cégek 81%-a az év elején egylépéses emelést tervez.

A legjellemzőbb, hogy a cégek 56%-a 6 és 10% közötti béremeléssel számol. 11–15% között tízből 3. 16 felett 4%. A baj az, hogy ez a közelében sincs a dolgozói elvárásoknak. A dolgozók 56%-a szeretne 16% feletti fizetésemelést, 11 és 15 között 36%. Igazuk van. A tavalyi inflációt figyelembe véve: járni jár. De vajon jut-e?

Milyen fizetésemelést terveznek az egyes iparágak?

A HoReCa kétharmadában 30%-nál nagyobb az éves elvándorlás a Randstad tanulmánya szerint. Emiatt a vendéglátósok között vannak az egyik legnagyobb arányban azok, akik 11% felett emelnek. Jó kérdés, ha Budapesten már most 4000 forint felett van egy rántott szelet ára (köret és szervizdíj nélkül), hányan vannak azok az éhes emberek, akik további emelés mellett is megengedhetik maguknak a kedvenc ételüket étteremben elfogyasztani.

A logisztika gyilkos helyzetben van: a megmozgatott áru a fogyasztás csökkenése miatt kevesebb volt. Most ehhez jönnek az elszálló útdíjak, üzemanyagárak. A sofőrhiány rémálma pedig belekergeti a cégeket a jellemzően 11% feletti béremelésbe.

Az FMCG-ben a megkérdezett cégek kétharmada 6 és 10% közötti béremeléssel számol, harmaduk akar 11 és 15 között emelni. A kereskedelemben négyből három tud 6 és 10 közötti béremelést adni, negyedük megy 10% fölé.

Talán mert sok élelmiszeripari cég vidéken van, talán mert az utóbbi időben sokat foglalkoznak munkáltatói márkaépítéssel, a fluktuáció 10% alatt van a cégek 70%-ánál, ami miatt nem kényszerülnek extra erőfeszítésekre a bérek tekintetében. A kereskedelemben viszont nagyon magas a jövés-menés: kétharmaduknál 16% feletti, ennek ellenére maradnak a 6 és 10% közötti sávban.

A versenyben élő cégek iparágtól függetlenül az átlag körül, 6 és 10% között emelnek. Néhány cég nagyon mediatizált emelését a Tour de France-hoz hasonlítom. Sokszor egy-egy versenyző ellép a bolytól, a kérdés, hogy tudják-e a szökésüket tartani. Jobban aggódom, hogy sok cégnél leesik majd a lánc, és a versenyt kénytelenek lesznek feladni.

Mindezek fényében 2024-ben sem az FMCG, sem a kereskedelem esetében nincs nyoma a hurrá optimizmusnak az üzletmenet megítélése tekintetében, ami érthető is a 2023-as viharos inflációs, különadós, ársapkás év után. Ez pedig egyelőre semmi jóval nem kecsegteti az ágazatban dolgozókat: nem biztos, hogy a tavalyi inflációt utol tudják érni a bérekben ebben az évben. //