Trükközés a márkáknál országonként – ezt mondja a jog kettős élelmiszerminőségről

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 03. 11. 11:40

A kettős élelmiszerminőség kérdése az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az Európai Unióban és Magyarországon is. A jogi szabályozások változásával és a fogyasztóvédelmi vizsgálatok erősödésével egyre tudatosabbá váltak az élelmiszergyártók, azonban a termékek közötti eltérések témája továbbra is sok vitát generál – a témát a Pénzcentrum cikke bontja ki.

Mi minősül kettős élelmiszerminőségnek?

Valóban trükköznek egyes termékekkel?

A jog szerint kettős minőségről akkor beszélhetünk, ha két élelmiszertermék, amely egymással összehasonlítható vagy azonosnak tűnik, észrevehető minőségi eltérést mutat. Ezt az eltérést nem mindig lehet egyszerűen megállapítani, hiszen az országonkénti fogyasztói preferenciák jelentősen befolyásolhatják a termékek összetételét.

Szigorodó jogszabályok és piaci hatások

A Pénzcentrum értesülései szerint a jogszabályi szigorítások és a szankciók fenyegetése arra ösztönzi az élelmiszergyártókat, hogy tudatosabban kezeljék a termékek minőségi azonosságát. Az elmúlt években a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által végzett vizsgálatok igazolták, hogy a felelős gyártók nagyobb figyelmet fordítanak a termékek egységes minőségére, még ha azok különböző technológiával vagy gyártóüzemekben készülnek is.

Jogi számvetés

Magyarországon a 2008. évi XLVI. törvény (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről) és a 2008. évi XLVII. törvény (a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról) kiegészült azzal a szabállyal, hogy megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha egy azonosnak tűnő terméket eltérő összetétellel hoznak forgalomba különböző tagállamokban. Ha igazolható minőségi eltérés mutatkozik, az élelmiszer előállítója vagy az első magyarországi forgalmazó felelős az esetleges jogsértésekért.

Mikor lehet eltérő minőségű egy termék?

A kettős minőség jogszerűen igazolható, ha az eltérés mögött objektív okok állnak. Ilyenek lehetnek:

Jogszabályi előírások: Magyarországon például a taurin felhasználását különadó terheli, ami befolyásolhatja az energiaitalok összetételét.
Helyi alapanyagok felhasználása: A logisztikai és beszerzési szempontok is hatással lehetnek a termékek összetételére.
Nemzeti ízpreferenciák: A magyarok például fűszeresebb ízeket kedvelnek, az osztrákok az édesebb üdítőitalokat, míg a németek a savanyúkés gumicukrokat.
Gyártási körülmények: Ha egy termék gyártása eltérő kapacitások miatt nem azonos gyárban történik, minimális összetételi eltérések előfordulhatnak.

Kettős minőség vagy piaci alkalmazkodás?

A szakértők szerint a kettős minőség problámája nem minden esetben vezethető vissza tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra. Egyes esetekben a helyi igényekhez és szabályozásokhoz igazodó piaci alkalmazkodás tükröződik a termékek összetételében.

A NÉBIH kutatásai azt is megmutatták, hogy az ellenőrzött termékek 25,6%-ánál tapasztaltak lényeges eltérést, amelyeknek okai lehettek az eltérő nemzeti szabályozások, gyártási körülmények és fogyasztói preferenciák.

A kettős minőség megítélése tehát nem fekete-fehér. A jogszabályok egyre szigorúbbak, de a gyártók szempontjából is komoly kihívás a fogyasztói elvárások és a jogi megfelelés közötti egyensúly megteremtése.