Trónfosztás a boltokban, fölényben a diszkontok

A hipermarketekkel is rendelkező boltláncok, az Auchan, a Spar és a Tesco alkotta trió tavaly elvesztette a korábbi fölényét, ha minimálisan is, de a diszkontok kerültek fölénybe az egy üzletre vetített forgalom alapján.

A Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza kiskereskedelmi láncokról szóló cikksorozatának korábbi cikkében a hipermarketekkel rendelkező boltláncok, a diszkontok és a magyar hálózatok üzletszámainak alakulásáról és bevételeiről írtunk. A Pulzus Kutató Napi.hu számára készített felméréséből pedig azt derült ki, hogy a közelmúltban a Lidl, a Spar, a Penny és a Tesco volt a legnépszerűbb a vásárlók körében.

Mennyit tud egy-egy bolt?

A teljes árbevétel alapján 2019-ben megőrizte az első helyét a Tesco, ám a bruttó forgalma 3 százalékkal, 740 milliárd forintra csökkent. A második helyre feljött a Lidl, és maradt harmadik a Spar. A 2018-ban második Coop a negyedik helyre került a tavalyi eredményével.

Az összforgalom alapján felállított lista mellett azonban érdemes megnézni a boltláncok egy-egy üzletre jutó átlagos forgalmát is, így más kép rajzolódik ki. (Ebben az összevetésben a magyar hálózatok nem szerepelnek, mert ezeknek több ezer boltból álló hálózatuk van és más üzleti modellel működnek, így torz eredmények jönnének ki.) Az egy boltra jutó átlagos bevétel alapján az Auchant, az Aldit, a Lidlt, a Pennyt, a Spart és a Tescót vetettük össze a tavalyi és az elmúlt években elért eredmények alapján.

A boltonkénti bevétel alapján az Auchan a listavezető, a francia cég hipermarketekkel lépett be a magyar piacra, majd megvásárolta a Cora egységeit, ezek teszik ki a 24 magyarországi üzletének döntő részét. Tehát a többiekhez képest sokkal kevesebb nagy alapterületű üzlet hozza össze a több 100 milliárd forintos forgalmat. A Trade Magazinban megjelent auchanos adatok szerint a boltlánc 2019-ben üzletenként 16,5 milliárd forintos átlagbevételt ért el.

Az Auchanhoz hasonlóan több tucat hipermarkettel és sok kisebb alapterületű üzlettel rendelkező Tesco egy-egy boltjára 3,7 milliárd forintos bruttó forgalom jutott tavaly. Éves összevetésben a Tesco egy boltra jutó bevétele csökkent, az Auchané minimálisan nőtt, lényegében stagnált. 2014-hez képest az Auchan egy-egy boltra jutó forgalma csökkent, a Tescóé nőtt.

A több mint félezer üzlettel rendelkező Sparnál ugyanez az összeg csak 1,2 milliárd forint. Ez abszolút értékben elmarad a másik két hipermarketlánc eredményétől, de csak ez a cég tudott látványosabb, közel 7 százalékos növekedést elérni egy év alatt, négy év alatt pedig 5 százalékos a plusz.

Ha összesítjük a boltláncok eredményeit, akkor az látszik, hogy a diszkontláncok egy-egy boltjára tavaly 2,4 milliárdos bevétel jutott, 16 százalékkal több, mint egy évvel korábban; 2014-hez képest pedig 70 százalékkal emelkedett a boltonkénti bevétel.

A rivális hipermarketekkel rendelkező láncoknál az egy boltra jutó átlagos bevétel ugyanakkor lényegében stagnált az utóbbi években. A tavalyi 2,3 milliárd forint lényegében megegyezik az 2018-as és a 2014-es szinttel.

Ez azt is jelenti, hogy a diszkontok egy üzletre jutó 2,4 milliárdos átlagos bevétele tavaly már meghaladta a másik három boltlánc összesített eredményét. Az egy boltra jutó forgalom növelésében a diszkontok látványos fölénye látható 2018-hoz és 2014-hez képest egyaránt. A Lidl egy boltjára 3,8 milliárdos forgalom jutott, az Aldi 2,1 milliárdos, a Penny Market pedig 1,5 milliárd forintos forgalommal zárt boltonként.

Mindenezekből az is látszik, hogy a diszkontok növekedésével párhuzamosan a hipermarketek kevésbé vonzóak a vásárlók számára – ez egyébként abból is látszik, hogy a korábban csak hipermarketeket működtető Auchan is nyitott a kisebb alapterületű üzletek felé. Szintén erre utal, hogy a Tesco több hipermarketjében lecsökkentette az eladóteret és a felszabaduló részt kiadta más kiskereskedelmi láncoknak, például ruha- vagy elektronikai termékeket áruló láncoknak. (napi.hu, Csernátony Csaba, Kristóf Réka)