Trendnek még nem nevezhető fordulatot mutat a K&H nagyvállalati növekedési index

A 2024 harmadik negyedévének erősen pesszimista hangulata után a tavalyi év utolsó három hónapjára mérséklődött a nagyvállalati vezetők borúlátása, ami megtört egy több mint egy éve tartó, folyamatos csökkenő tendenciát. A nagyvállalatok gazdasági és növekedési kilátásairól képet adó K&H nagyvállalati növekedési index az előző negyedévhez viszonyítva 6 pontos emelkedéssel jelenleg -7 ponton áll. A vállalati részindex – ami a mikrogazdasági hatásokat mutatja be – visszatért a 0 pontra, és a makro részindex is 9 pontos emelkedést ért el, ami azonban még így is a negyedik legrosszabb eredmény az index történetében.

„A mostani emelkedés kétségtelenül fordulatot jelez egy hosszabb, pesszimista időszak után, de trendnek semmiképpen nem tekinthető

– hangsúlyozta az eredmények kapcsán Bodor Tibor, a K&H Vállalati divízió vezetője.

„Az adatok alapján az látható, hogy a cégvezetők zöme inkább stagnálást vár. Az enyhülés lehetséges okai között a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseit lehet említeni, amelyek pozitív hatással voltak a vállalatvezetők hangulatára. Mindezt alátámasztja, hogy az utolsó negyedévben már jóval kevesebben tették első helyen felelőssé a kormányzati gazdaságpolitikát a gazdasági környezet alakulásáért. A gazdasági kilátásokat leginkább befolyásoló tényezők toplistáján ez két hellyel hátrébb, a harmadik helyre került, míg a friss adatok szerint a legjobban a belföldi vevői piac szűkülésétől tartanak, illetve az infláció esetleges megugrásától”

– részletezte a szakember.

Javuló árbevételi és nyereség kilátások

Az árbevétel emelkedését prognosztizáló vezetők aránya visszatért a nyár végi szintre, a mostani mérés szerint 28 százalékuk számol növekedéssel e tekintetben, ami összességében öt százalékpontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest. Érdekesség, hogy árbevétel szerint a tízmilliárd forintot meghaladó, legnagyobb cégek vezetői lettek pesszimistábbak a növekedési kilátásokat illetően, az emelkedést várók aránya 18-ról 5 százalékra csökkent. A kisebb, 2-4 milliárdos, valamint a 4-10 milliárdos bevételű kategóriába tartozó cégeknél ugyanakkor a 30 százalékpontot is meghaladja az árbevétel-növekedéssel tervezők aránya.

9 százalékponttal mérséklődött azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik a nyereségük csökkenésére számítanak a következő tizenkét hónapban – ezáltal arányuk visszatért a második negyedéves 22 százalékra. Mivel azonban még így is többen vannak, mint a profitnövekedést várók (17%), így összességében kevésbé érezhető a bizakodás – csak annyiban, hogy a harmadik negyedévi -4,4 százalék helyett átlagosan -2,3 százalékos profitcsökkenést várnak a következő egy évre nézve. Ez részben oda vezethető vissza, hogy a nagyvállalatok közel háromnegyede egyáltalán nem, vagy csak az infláció mértéke alatt tudott árat emelni.

A legnagyobbak kivárnak a beruházásokkal

A cégvezetők közel 60 százaléka nem tervez semmilyen fejlesztést a következő egy évben. Akik mégis beruházást terveznek, leginkább innovációba és digitalizációba fektetnek. A válaszadók közel ötöde tervez e téren fejlesztést a következő 12 hónapban. Ezt a területet követi a hardveres informatikai beszerzések 17, valamint a termelőgépek vásárlása 16 százalékkal.