Trendforduló közben

Megfordult a bankkártyák bevezetése, vagyis az 1995 óta tapasztalt trend – adta hírül nemrégiben a MasterCard, miután hazánkban a bankkártya-tulajdonosok 2007-ben már több alkalommal használták bankkártyáikat vásárlásra, mint készpénzfelvételre.A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint a tavalyi évben első alkalommal haladta meg a bankkártyás vásárlási műveletek száma a készpénzfelvételekét.
Míg 2006-ban az összesen regisztrált 208 millió műveletből 109 milliószor készpénzt vettünk fel a bankautomatából és „mindössze” 99 milliószor fizettünk a plasztiklappal, 2007 végére megfordult ez az arány, és a vásárlási tranzakciók kerültek hasonló nagyságrendű többségbe (116 millió ATM-művelet 126 millió POS-művelettel szemben). Más szemszögből nézve a statisztikát, ez azt jelenti, hogy 14-szer vettünk fel pénzt, míg tizenöt alkalommal fizetett egy átlagos magyar MasterCard-tulajdonos kártyával.
A MasterCard kimutatása szerint tovább javítja a képet, hogy az elmúlt három évben háromszor olyan gyorsan emelkedett a kártyás vásárlások száma, mint a megelőző időszakban, és egyelőre nincs jele a lassulásnak.
Míg 2007-ben a készpénzfelvételek száma csupán 6 százalékkal nőtt, a vásárlások száma 27 százalékkal haladta meg az előző évben mért adatot.

A hitelkártyákkal még barátkoznak
Az adatok összegzése azt mutatja, hogy növekszik a bankkártyák iránti bizalom. Ez nagyrészt annak is köszönhető – állítják a felmérést végzők –, hogy az elmúlt fél évtizedben jelentősen változott az, hogy mennyit tudunk a bankkártyákról, és mire használjuk azokat. Míg 2003-ban a válaszadók mindössze 31 százalékban jelölték meg a kártyás vásárlást, mint a plasztik elsődleges használati formáját, a 2007-es felmérésben ez 57 százalékkal már vezető helyre került. Ezzel párhuzamosan a készpénzfelvétel népszerűsége folyamatosan csökkent.
Ezt a változást tükrözi a vásárlások gyakoriságát mérő statisztika is. 2003-ban még csupán kétszer sem – átlagosan 1,74-szer – fizettünk bankkártyával, addig 2007-re az átlagos vásárlási gyakoriság csaknem háromszorosára, havi 4-5 alkalomra nőtt. A kártyával elvégzett műveletek száma az eltelt évek során dinamikusan emelkedett, a készpénzfelvételi hajlandóság azonban nem változott. Ma is, hasonlóan az évtized elejéhez, mindössze 2-3 alkalommal megyünk bankautomatához.
Nem változott azonban a kártyatípusok közötti rangsor, előtérben maradtak a betéti kártyák. Ugyanis a két alapvető kártyatípus közül a betéti kártyát használják gyakrabban a fogyasztók, átlagosan hatszor havonta. A hitelkártyával pedig jóval kevesebbszer, havonta három-négy alkalommal vesznek fel pénzt.

Ötből négyen már tájékozottak
A bankkártya népszerűsége nagymértékben függ természetesen attól, hogy mennyire ítélik előnyösnek a fogyasztók? Az ezzel kapcsolatban feltett kérdésre, a válaszadók többsége – 35 százaléka – felelte elsőként azt, hogy kevesebb készpénzt kell használni, mert a bankjegyek és érmék használatát sok esetben körülményesebbnek és költségesebbnek ítélik meg. A felmérés szerint a magyar kártyahasználók egyre tájékozottabbak kártyás ügyekben, ha a részletekről kérdezősködtek a felmérést készítők, tízből nyolc esetben helyes választ kaptak, míg öt évvel ezelőtt ez az arány csak tízből öt volt. Hasonlóan pozitív változás, hogy amíg 2003-ban a válaszadók nagy többségének részben vagy egészben téves ismerete volt a kártyás fizetés díjairól, ma 60 százalék feletti azok aránya, akik biztosan állítják, hogy belföldön a kártyás vásárlás díjmentes, valamint több mint 70 százalék tudja, hogy a készpénzfelvétel a bankautomatáknál általában pénzbe kerül. Érdekes módon a válaszadók jelentős része (38 százalék) továbbra is azt gondolja, hogy a külföldi vásárlásért fizetnie kell, bár a kártyás vásárlási műveleteknél a hazai és a határon túli kártyahasználat között a legtöbb esetben nincs különbség.
Az üzletekben, vásárláskor változatlanul nagyobb összeg esetén használják a kártyatulajdonosok a plasztiklapot. De ha a kártyás fizetés gyorsabb lehetne, akkor kisebb összegek esetén is fizetnének vele. A MasterCard tervei szerint erre a fogyasztói igényre a választ a MasterCard érintés nélküli megoldása, a PayPass jelentheti, mely átlagosan 15-30 másodperccel rövidíti le a kártyás fizetés időtartamát.

Kedvezmények kellenének
Az elmúlt évek igazi sikertörténetét a gyakran számla nélkül kapott hitelkártyák térnyerése jelenti. Jelenleg több mint 1,6 millió van forgalomban. A MasterCard kutatása szerint az emberek nagy része (31 százalék) kihasználja a bankok által nyújtott kamatmentes periódust, tehát a hónap során felhasznált hitelt a fordulónapig teljes mértékben visszafizeti. 48 százalékuk az összeg egy jelentősebb részét, de 16 százalékuk csak a kötelező törlesztőrészletet fizeti vissza határidőre a hitelkártyát kibocsátó pénzintézetnek.
A legnépszerűbb elfogadóhelyek természetesen továbbra is a hipermarketek, üzemanyagtöltő állomások, ruházati és cipőboltok, valamint a gyógyszertárak.
A növekedés további motorja lehetne, ha több kedvezmény járna a kártyahasználathoz – derül ki a kutatásból. Az egyre népszerűbb társmárka (co-branded) kártyaprogramok a partnereken keresztül a legkülönbözőbb területeken adnak már jelenleg is kedvezményeket. 2006-ban a Magyarországon kibocsátott társmárkakártyák száma 29 százalékkal nőtt, így a közös márkajelzésű hitelkártyák száma Magyarországon már meghaladja az egymilliót.

Program kiskereskedőknek
Bár az elmúlt évben egyre gyorsabban növekszik a kártyával történő fizetések száma és összege, de a fejlődés gátja, hogy kevés a kártyaelfogadó kereskedő. Magyarországon 2007-ben az elfogadó üzletek száma nem érte el a kívánatosnak tartott ötven százalékot, és számuk az év végére alig érte el a 30 000-t. Elsősorban a kis boltokban, saját tulajdonú üzletek körében széles körű kampányt kezdett a cég annak érdekében, hogy a jelenleg alacsony lefedettségű kiskereskedői szektorban is népszerűsítse a kártyaelfogadást.
Huszonöt magyar városban indított programot a MasterCard annak érdekében, hogy elősegítse a kereskedői bankkártya-elfogadó helyek számának növekedését Magyarországon. Ahogy Gauder Milán, a kártyatársaság ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta, alapvető céljuk, hogy a mintegy nyolcmillió magyar kártyabirtokos minél több helyen és minél több alkalommal élhessen a plasztiklap legkényelmesebb és legkedvezőbb használati módjával: a kártyás fizetéssel.
A kereskedőket a program első lépéseként bankfüggetlen képviselők keresik fel, tájékoztatják őket a bankkártya-elfogadás előnyeiről, és lehetővé teszik számukra, hogy akár több bank ajánlata közül választhassanak, és dönthessék el, melyiket fogadnák szívesen. Ez a program első fázisa, ami után a pénzintézetek munkatársai felkeresik a tulajdonost vagy boltvezetőt, és – amennyiben sikerül megállapodniuk – megkötik a kártyaelfogadásra vonatkozó szerződést. A program utolsó részeként a hálózatba újonnan bekötött üzletek számára a MasterCard használatösztönző kampányt szervez, mely során a programban részt vevő összes városban promóciós eszközökkel népszerűsítik majd az új kártyaelfogadó kereskedőket. Ezekben az üzletekben a kampány ideje alatt minden vevő, aki MasterCard és Maestro kártyával fizet, lehetőséget kap arra, hogy részt vegyen a MasterCard nyereményjátékában.
Mint Gauder Milán elmondta, 2008-ban a tatabányai, az egri, a nyíregyházi, a pécsi, a szegedi, a székesfehérvári és a budapesti kereskedőkhöz jutnak el a kampány képviselői. 2009. januártól pedig további tizennyolc város üzletei kerülnek sorra.
A kártyatársaság 2007-es felmérése ugyanis kimutatta, hogy a kereskedők 53 százaléka vásárlói kérésre vezeti be a kártyaelfogadást.

Lemaradtunk a régióban
A most induló országos programot egy 2007-ben végzett próba előzte meg, mely során Veszprém és Debrecen városközpontjában sikerült megduplázni a kártyaelfogadó kereskedők arányát a kis- és középméretű boltok körében.
Jelenleg ugyanis Szlovéniában 160, Horvátországban 163 kereskedői elfogadóhely jut tízezer lakosra, Magyarországon ez a szám a Magyar Nemzeti Bank 2007. év végi adatai szerint mindössze 29. Még a délnyugati szomszédjainknál jóval kedvezőtlenebb mutatóval bíró Csehország (46 elfogadóhely/10 ezer fő) valamint Szlovákia (43 elfogadóhely/10 ezer fő) is megelőz minket a sorban.
Az európai átlag – tehát a kívánatos iparági arány – megközelítőleg 60 elfogadóhely lenne minden tízezer lakos esetében, ez Magyarországon 60 000 elfogadóhely működtetését tenné szükségessé.
A terminálok nagy része ugyanis nagy hipermarketek, üzletláncok, benzinkutak, valamint hasonlóan jelentős méretű kereskedelmi hálózatok pénztárainál található meg. A kis üzletekben – saját tulajdonú könyvesboltban, kávézóban, virágüzletben – ugyanakkor igen ritka, hogy elfogadják a plasztiklapot.
A kutatásból az is kiderült, hogy a kártyaelfogadó kereskedők 98 százaléka egyáltalán nem bánta meg döntését, és újra a terminál telepítése mellett tenné le a voksát.
A megkérdezett 821, bankkártyát még el nem fogadó kereskedők 16 százaléka ugyanakkor napi szinten is észleli a kártyaelfogadás hiányából eredő üzletvesztést. Bevallásuk szerint a vásárlók 6 százaléka áll el vásárlási szándékától, amikor azt tapasztalja, hogy nem lehetséges az üzletben bankkártyával fizetni.
Így nem meglepő, hogy a megkérdezett készpénzes kereskedők 57 százaléka tervezi a kártyaelfogadás bevezetését legkésőbb egy éven belül.
Lakatos Mária