Továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban
Továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban, így az év egészében átlagosan 0,6-0,7 százalékos áremelkedés lehet – közölték az MTI-hez pénteken megküldött kommentárjaikban pénzügyi elemzők azután, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint júniusban 0,2 százalékkal alacsonyabb volt az árszint az egy évvel korábbinál.
Ezzel együtt a monetáris politikai kilátások változására sem számítanak, az alapkamat tartósan alacsony maradhat.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője az MTI-nek elküldött kommentárjában trendváltozásra sem a szolgáltatásoknál és tartós fogyasztási cikkeknél, sem a teljes árindexnél nem számít, a korábbival megegyező becslésük szerint júliusban még előfordulhat negatív év/éves árindex, majd fokozatos emelkedés következhet, az év végén már 1 százalék fölötti. Az éves átlag 0,6 százalék közelében alakulhat, a júniusi szám alapvetően nem módosítja az inflációs kilátásokat – írta. A júniusi adat lényegében megfelel a konszenzusnak, és az előrejelzésüknek.
Kitért arra, hogy érdekes fejlemény a maginfláció 1,2 százalékos éves értéke, az egyfajta inflációs alapfolyamatot megragadó mutató tavaly augusztusban volt utoljára ilyen alacsony.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte, hogy júniusban a meglepetést leginkább az élelmiszerárak visszaesése okozta. A maginfláció 1,2 százalékra mérséklődött az előző havi 1,3 százalékról, ami azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban. Az elemző idén 0,7 százalékos inflációra számít, de nem zárta ki, hogy némileg elmarad ettől.
Közölte: júliusban az alacsony üzemanyagárak, valamint bázishatások miatt az infláció 0 százalék alatt maradhat. Bázishatások és a dohánytermékek tervezett jövedéki adó emelése miatt 2016 őszén az infláció elérheti a 1,5 százalékot, év végére pedig a 2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását – húzta alá.
Jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet – írta.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy várakozásainak megfelelően alakult a júniusi mutató, idén átlagosan 0,6 százalékos inflációra számít.
Az elemző szerint júliusban valószínűleg még szintén negatív előjelű maradhat az az egy évre visszatekintő inflációs ráta Magyarországon, azonban augusztustól újra visszatérhet a pozitív tartományba a mutató és az utolsó negyedévben szemmel láthatóan gyorsulhat, decemberben elérheti a 2 százalékot. Idén átlagosan 0,6 százalék, jövőre pedig 2 százalék lehet az infláció – közölte Ürmössy Gergely. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Visszaesett az élelmiszerár-emelkedés, nem várható jelentős drágulás év végéig
Az elmúlt két évben meredek élelmiszerár-emelkedést tapasztaltak a fogyasztók Magyarországon,…
Tovább olvasom >Nagy Márton: továbbra is alacsony szinten az infláció
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten…
Tovább olvasom >Mérsékelten nőtt az infláció októberben Csehországban
Szeptemberről októberre 0,3 százalékkal nőtt az infláció Csehországban, amely éves…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >