Továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban
Továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban, így az év egészében átlagosan 0,6-0,7 százalékos áremelkedés lehet – közölték az MTI-hez pénteken megküldött kommentárjaikban pénzügyi elemzők azután, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint júniusban 0,2 százalékkal alacsonyabb volt az árszint az egy évvel korábbinál.
Ezzel együtt a monetáris politikai kilátások változására sem számítanak, az alapkamat tartósan alacsony maradhat.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője az MTI-nek elküldött kommentárjában trendváltozásra sem a szolgáltatásoknál és tartós fogyasztási cikkeknél, sem a teljes árindexnél nem számít, a korábbival megegyező becslésük szerint júliusban még előfordulhat negatív év/éves árindex, majd fokozatos emelkedés következhet, az év végén már 1 százalék fölötti. Az éves átlag 0,6 százalék közelében alakulhat, a júniusi szám alapvetően nem módosítja az inflációs kilátásokat – írta. A júniusi adat lényegében megfelel a konszenzusnak, és az előrejelzésüknek.
Kitért arra, hogy érdekes fejlemény a maginfláció 1,2 százalékos éves értéke, az egyfajta inflációs alapfolyamatot megragadó mutató tavaly augusztusban volt utoljára ilyen alacsony.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte, hogy júniusban a meglepetést leginkább az élelmiszerárak visszaesése okozta. A maginfláció 1,2 százalékra mérséklődött az előző havi 1,3 százalékról, ami azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban. Az elemző idén 0,7 százalékos inflációra számít, de nem zárta ki, hogy némileg elmarad ettől.
Közölte: júliusban az alacsony üzemanyagárak, valamint bázishatások miatt az infláció 0 százalék alatt maradhat. Bázishatások és a dohánytermékek tervezett jövedéki adó emelése miatt 2016 őszén az infláció elérheti a 1,5 százalékot, év végére pedig a 2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását – húzta alá.
Jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet – írta.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy várakozásainak megfelelően alakult a júniusi mutató, idén átlagosan 0,6 százalékos inflációra számít.
Az elemző szerint júliusban valószínűleg még szintén negatív előjelű maradhat az az egy évre visszatekintő inflációs ráta Magyarországon, azonban augusztustól újra visszatérhet a pozitív tartományba a mutató és az utolsó negyedévben szemmel láthatóan gyorsulhat, decemberben elérheti a 2 százalékot. Idén átlagosan 0,6 százalék, jövőre pedig 2 százalék lehet az infláció – közölte Ürmössy Gergely. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Komáromon túl olcsóbb az élet? – A magyar vásárlók tömegesen járnak Szlovákiába spórolni
Az Mfor.hu tesztje szerint a szlovákiai Komárom diszkontáruházaiban jelentős árkülönbségek…
Tovább olvasom >Fagy sújtotta a hazai gyümölcsösöket – áremelkedéssel és kínálati hiánnyal indul a szezon
Május beköszöntével egyre több szezonális gyümölcs jelenik meg a boltokban…
Tovább olvasom >Törökországban némileg lassult az élelmiszerinfláció áprilisban
Törökországban 2021 decembere óta legalacsonyabbra, 37,86 százalékra lassult az éves…
Tovább olvasom >További cikkeink
Imádják a nyereményjátékokat a magyar vevők egy friss kutatás szerint
Szinte minden magyar vásárló hajlandó többet költeni, ha ezzel nyerési…
Tovább olvasom >Indul a „Micsoda malacunk van!” sertéshús-népszerűsítő kampány
A magyar termékek vásárlása a nemzetgazdaságot támogatja, munkahelyek megtartását segíti,…
Tovább olvasom >KPMG: Egyszerre optimisták, aggódnak és izgatottak a magyarok, ha AI-ról van szó
A KPMG és a Melbourne-i Egyetem közös nemzetközi kutatása szerint…
Tovább olvasom >