Nielsen: továbbra is nagy a magyar fogyasztók vásárlási kedve
Továbbra is nagy a magyar fogyasztók vásárlási kedve a legutóbbi tizenkét hónap trendjei alapján. Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma ugyanis értéket tekintve 5 százalékkal emelkedett, mennyiség szempontjából pedig 4-gyel 2013. december-2014. november között, az előző hasonló időszakhoz viszonyítva. A Nielsen által mért kilencven élelmiszer kategória a kiskereskedelemnek mintegy 1 465 milliárd forint bevételt hozott tizenkét hónap alatt.
Viszont 2012. december-2013. november között értékben még stagnált, mennyiségben pedig 3 százalékkal csökkent az élelmiszerek bolti eladása, az egy évvel azelőtti hasonló időszakhoz viszonyítva.
Értéket tekintve átlag felett bővült a legnagyobb forgalmú tíz kategória piaca között a sajt 10, szénsavas üdítőital 5, ásványvíz 7, gyümölcslé 12, tejföl 10 százalékkal, egyik tizenkét hónapos időszakról a másikra. Rajtuk kívül figyelemre méltó, kétszámjegyű növekedést ért el például a vodka és a praliné 10-10, valamint az energia- és sportital 16 százalékkal.
Mennyiség szempontjából a top tíz kategória közül átlag felett emelkedett a szénsavas üdítőital 5, míg a gyümölcslé bolti eladása 7 százalékkal. Kétszámjegyű növekedést regisztráltak például a praliné (11 százalék), energia- és sportital (12 százalék) és a chips (15 százalék) bolti eladásában.
Az eladáshelyek piaci pozíciójával kapcsolatban megállapítható, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációja nem nőtt 2013. december-2014. november között. A hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb boltok stabilan tartják 26 százalékos piaci részesedésüket, érték szempontjából. Ahogyan a 201-400 négyzetméteres üzletek 8 százalékos mutatója sem változott.
Viszont a 2 500 négyzetméternél nagyobb egységek részaránya 30 százalékról 28-ra csökkent, értéket tekintve, tizenkét hónapos összehasonlításban. A szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres csatorna piacrésze pedig emelkedett, 36-ról 38 százalékra.
Ha a régiók trendjeit nézzük, akkor átlag felett délnyugaton 7, északkeleten és északnyugaton pedig 6-6 százalékkal nőtt a boltok forgalma. Átlaghoz közeli trendeket jelez a délkeleti és a Budapestet valamint Pest megyét magában foglaló centrumban mért 4 százalékos bővülés.
Ezek a változások azonban nem olyan mértékűek, hogy befolyásolták volna a régiók piaci részesedését. Így a centrumra továbbra is 33 százalék jut az értékben mért eladásokból. Északkeletre 20, északnyugatra 19, délkeletre 16, míg délnyugatra 12 százalék. (Nielsen)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >VOSZ: rendkívül ambiciózus a hároméves bérmegállapodás
Rendkívül ambiciózusnak értékelte a hároméves bérmegállapodást a Vállalkozók és Munkáltatók…
Tovább olvasom >