Továbbra is luxusnak számít a női higiénia Magyarországon

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 06. 30. 12:01

Miközben az Európai Unió több tagállama már nullára csökkentette a női higiéniai termékek áfáját, Magyarországon továbbra is a legmagasabb, 27%-os kulcs terheli az olyan alapvető cikkeket, mint a tampon vagy a betét. A NAPICSÁRT friss epizódja a „pink tax” jelenség gazdasági és társadalmi hatásait vizsgálja – konkrét példákkal, árkülönbségekkel és európai összehasonlítással.

Alapvető szükséglet, luxusadóval

A menstruációs termékek minden hónapban több ezer forintos kiadást jelentenek a háztartások számára. Egy átlagos menstruáló nő évente mintegy 42 ezer forintot költ ezekre, és ez az összeg tovább nő, ha beleszámítjuk az intim higiéniai cikkeket, fájdalomcsillapítókat vagy speciális fehérneműket is. Mindezt 27%-os áfával terhelve, miközben Lengyelországban ez csupán 5%, Ausztriában 10%, Franciaországban 5,5%, Írországban pedig zéró.

A magyar kormány 2025. május 19-től ideiglenes árrésstopot vezetett be a női higiéniai és kozmetikai termékekre a drogériákban, 15%-ban maximalizálva a kiskereskedők hasznát a januári szinthez vagy a 15%-hoz képest – amelyik alacsonyabb. Ez azonban csak részleges könnyítés, hiszen a magas áfakulcs továbbra is érvényben van.

Pink tax: árkülönbség nemek szerint

A „rózsaszín adó” kifejezés nem hivatalos adónem, hanem egy piaci jelenség, amely arra utal, hogy a nőknek szánt termékek gyakran drágábbak, mint az azonos funkciójú, férfiaknak kínált verziók. A különbség sokszor csak a szín vagy az illat – az ár viszont jelentősen eltér. Borotvák, tusfürdők, samponok, testápolók, sőt, golyóstollak esetében is gyakori a női verzió túlárazása. A gyártók arra építenek, hogy a nők tudatos, rendszeres vásárlók, akik hajlandók többet fizetni a szépségápolási termékekért – a NAPICSÁRT adása pedig konkrét példákkal mutatja meg ennek hatását.

Növekvő piac – növekvő terhek?

A globális női higiéniai termékpiac 2023-ban elérte a 25 milliárd dollárt, és az előrejelzések szerint 2033-ra akár 39 milliárd dollárra is bővülhet. A növekedés mögött részben a fenntartható, újrahasználható és biológiailag lebomló termékek térnyerése áll. Ezek azonban gyakran még mindig nehezen elérhetők vagy jóval drágábbak, így sok vásárló számára nem jelentenek reális alternatívát.

A kérdés már nem csupán gazdasági, hanem társadalmi szempontból is súlyos: vajon indokolt-e, hogy az alapvető testi higiénia biztosításának költségei nők esetében többletkiadást jelentsenek? A választ nemcsak a fogyasztóknak kell keresniük – a szabályozóknak és a gyártóknak is szerepük van abban, hogy a jövőben a női szükségletek ne luxusnak, hanem alapvető jognak számítsanak.