Továbbra is hegymenetben az élelmiszerárak
Hová emelkedhet még az élelmiszerek ára? Higgadt hangokra lenne szükség, de a híradások nem erről szólnak. Árrekordok dőlnek meg, pánikszerűen vásárolnak fel gabona- és rizskészleteket. Észak-afrikai és arab országok sodródnak polgárháborús helyzetbe, főként az élelmiszerek hiánya és drágulása miatt.
Közben tanácskozik az ENSZ, a világ legnagyobb 20 gazdasági hatalmának vezetői, az uniós szakértők. De az egyre sürgetőbb helyzetben nincs döntés, hathatós lépés. Kijelentik tudósok, hogy át kell alakítani az élelmiszer-termelést és kereskedelmet, mert különben baj lesz. Tenni viszont nem sokat tett még ezért a Földön senki, annál inkább fogyaszt. Méghozzá egyre többet, mert nemcsak egyre többen vagyunk, hanem az eddig szegény és szerény mennyiséggel beérő India, Kína és Brazília egyre gazdagabb. S az emberek első dolga, hogy a több pénzből élelmiszert vásároljanak. A Föld lakosságának harmadáról van szó: ha csak egy marék gabonával többet esznek hetente, már borul az eddigi egyensúly.
Kutatások szerint éppen emiatt 2020-ig a búza iránti világkereslet 12-15 százalékkal, a sertéshús iránti 20 százalékkal, a baromfihús iránti 24-25, a cukor iránti 25, a növényi olajok iránti pedig 35 százalékkal növekszik majd. Erről Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója beszélt a minap.
Szinte ezzel egy időben megjelent a Magyar Tudományos Akadémia tanulmánykötete a hazai élelmezésbiztonságról. Ebből kiderül, hogy míg a világ mezőgazdasága nagyjából 30 százalékkal tudta növelni az elmúlt 20 évben a termelését, addig mi 30 százalékkal csökkentettük azt a rendszerváltás óta. Magyarország nem 10, hanem 15-20 millió ember élelmiszerét képes megtermelni. 1990 előtt nagyjából 16-17 millió főnek elegendő gabonát, húst állítottunk elő. Most a II. világháború utáni időszaknál kevesebb a disznó, a búza- és kukoricahozamok jottányit sem változtak húsz év alatt, csirkéből, tyúkból, birkából, tehénből jóval kevesebb van, mint előtte, egymillió tonnával kevesebb zöldséget-gyümölcsöt termesztünk, mint korábban.
Nem véletlen ez a helyzet: az elsők között adtuk külföldi kézre az élelmiszer-kereskedelmet, majd a -feldolgozást. Felvásárlói háttér és összefogás nélkül a magyar szétaprózott termelés egyre inkább leépül. Egyszerűen nem éri meg kapálni, állatot etetni. A falvak lakói boltban veszik a húst, a tejet, a zöldséget. Többnyire azért, mert az olcsóbb. Közben minden kormány készít legalább egy agrárstratégiát, de 20 éve nincs, aki végrehajtsa azokat. A világon tavaly június óta 44 millióval nőtt az éhezők száma, biztos, hogy néhány tízezer jut belőle hazánkba is. Azt azonban minden érintett – minisztérium, kutatók – cáfolja, hogy itthon élelmiszerhiányra, óriási drágulásra kellene számítani.
Itthon az élelmiszerárak az éves infláció felett emelkedtek, átlagosan 6,4 százalékkal. Tavaly januárhoz képest a liszt ára több mint 30 százalékkal megnőtt, és megközelítette ezt a mértéket az úgynevezett idényáras élelmiszerek – a friss zöldség és gyümölcs – ára is. A sajt és a cukor ára csaknem 10 százalékkal nőtt. A hús, a tojás, a baromfi alig drágult. Udovecz Gábor szerint a következő időszakban 5-15 százaléknál nagyobb drágulás alig várható. S ennek a sokat szidott multiláncok lesznek az okai. Pontosabban az ő piaci versenyüknek lehet a következménye a mérsékeltebb áremelés. Aztán aratás után, nyár végén kiderül, lesz-e elég gabona – ha igen, a piac ismét megnyugodhat – írja a szabadfold.hu.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >