Továbbra is gyönge a fogyasztás és a fogyasztói bizalom

A várakozásokon aluli kiskereskedelmi forgalom a magyar gazdaság növekedési kilátásaira is veszélyt jelenthet – véli Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője.

A kiskereskedelmi forgalom áprilisban is csalódást okozott, ugyanis tovább zsugorodtak az eladások, amely igen kedvezőtlen a fogyasztási, így a növekedési kilátások tekintetében. A kiskereskedelmi üzletek a hónapban 1,3, az év első négy hónapjában 0,5 százalékkal kisebb volumenű forgalmat bonyolítottak le, mint az elmúlt év azonos időszakában.

Az SZJA változások hatására tehát nem történt fordulat a fogyasztásban, amely elsősorban annak köszönhető, hogy az adócsökkentés elsősorban a magas jövedelmű többgyermekes családokat érintette pozitívan, míg az átlagos, illetve alacsonyabb jövedelmű gyermektelenek jövedelme reálértéken csökkent.

A KSH szerdán kiadott elemzése rámutat, hogy az idei év első negyedévében a gyermektelenek reáljövedelme (inflációval korrigált jövedelem) 1,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az adatok alapján látható, ahogy növekszik a gyermekszám, annál nagyobb jövedelemnövekedés következett be.

Emellett a fogyasztói bizalom is rég nem látott mélyponton áll, júniusban tovább csökkent a GKI szerint a bizalmi index, amely a következő hónapra sem vetít előre érdemi változást.

„Az év első hónapjaiban annak ellenére sem talált magára a fogyasztás, hogy jelentős mértékű szja csökkentés valósult meg, mivel a lakosság feltehetően óvatossági szempontok miatt a megtakarításait növeli” – írja Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza. „Az elmúlt hónapokban fogyasztói bizalom jelentősen mérséklődött, ami részben a munkaerőpiac lassabb javulásának, részben a várható kormányzati intézkedéseknek, és részben a svájci frank erősödésének köszönhető” – emeli ki az elemző.

Suppan Gergely szerint „mivel a svájci frank az elmúlt hetekben tovább erősödött, a következő hónapokban sem várható a fogyasztás élénkülése”. A fogyasztás elmarad a várakozásoktól, ami „erősödő kockázatot jelent a gazdasági növekedésre” – tette hozzá.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azt írja, „látható, hogy a kiskereskedelmi szektor rendkívül nehezen tud talpra állni az utóbbi évek drasztikus visszaeséséből, ami mind a lakosság pénzügyi helyzetéről, mind a preferenciáik alakulásáról képet ad”.

„Az SZJA kulcsok módosítása alapján megnövekedett rendelkezésre álló jövedelem a lakosság bizalmának visszatérte után lendületet adhat a szektornak. Erre utal, hogy az áprilisi ipari adatokkal egy időben közölt belső rendelésállomány hosszú ideje először mutatott emelkedést, mely az elkövetkezendő hónapokban a kiskereskedelmi forgalomban is meg fog mutatkozni” – véli az NGM.

A minisztérium szerint „kifejezetten kedvező”, hogy az élelmiszer- és élelmiszerjellegű termékek esetében évek óta nem látott bővülés volt tapasztalható nyers adatok alapján. „A nem élelmiszer jellegű termékek körében tapasztalt visszaesés elsősorban a könyv-, újság és papíráru, valamint a bútor és háztartási cikkek iránti kereslet jelentős visszaeséséből fakad, hosszú hónapok után azonban pozitív trend mutatkozik a textil, ruházat és lábbeli illetve az illatszerek termékkörében” – jelenti ki az NGM.

A fogyasztási szerkezetben bekövetkezett változások úgy tűnik részben annak is köszönhetőek, hogy a háztartások egyes csoportjai – ahol csökkent a reáljövedelem – kénytelenek módosítani azon, hogy fenntartsák élelmiszervásárlásaikat – írja a Világgazdaság Online.