Továbbra is alacsony Magyarországon az egyszer használatos műanyagok újrahasznosításának aránya

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 05. 21. 12:02

A környezetbe kerülő műanyagok épp az előnyös használati tulajdonságaik miatt válnak problematikussá: a rendkívül hosszan tartó távú lebomlási idő, illetve a mechanikai aprózódás miatt ma már gyakorlatilag mindenütt jelen vannak. Különösen fontos az egyszer használatos műanyagtermékek forgalmának és használatának minimalizálása, újrahasznosítása – ez az arány Magyarországon továbbra is alacsony. A Körkörös.hu egy tudományos szakcikk alapján készült összeállításából kiderül, hol tartunk most.

Az egyszer használatos műanyag termékek (SUP) közé tartoznak azok a gyorsan forgó fogyasztási termékek, amelyeket a rendeltetésszerű használatuk után azonnal el is dobunk, ám újrahasznosításuk nem megoldott. Az EU felmérései szerint a tengerpartokon elhagyott hulladék 80–85%-a műanyag, ennek a felét egyszer használatos termékek adják – olvassuk Hankó Gergely és Toronyi Zoltán (a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakértői) a Zöld Gazdaság című tanulmánykötetben megjelent írásában.

A szerzők a 2021. július 3-tól alkalmazott, az egyes műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló EU 2019/904 irányelvet ismertetve leírják, hogy a fenti dátumtól kezdve tilos forgalomba hozni bármilyen, oxidatív úton lebomló (darabokra széteső), műanyagból készült terméket, egyszer használatos műanyag evőeszközt, tányért, fültisztító pálcikát, italkeverőt, léggömbtartó pálcát, valamint expandált polisztirolból (habosított műanyagból) készült ételesedényeket és italospoharakat. Szintén e naptól az (EU) 2020/2151 rendeletében meghatározott módon fel kell tüntetni, hogy az egyszer használatos termék műanyagot tartalmaz, és egy ábrával felhívni a figyelmet a kerülendő kezelési módokra

Egy másik, ugyancsak jól ismert intézkedés alapján az egyszer használatos műanyag italospalack és kompozit italcsomagolás 2024. július 3-tól csak úgy hozható forgalomba, ha műanyag kupakja az italtartó részhez van rögzítve. 2024. december 31-ig a termékek gyártóinak és forgalmazóinak EPR rendszereket kell kialakítaniuk, amelyekben biztosítják az egyszer használatos műanyag ételtartó edények, italtartó poharak, flexibilis (hajlékony falú) ételcsomagolások, zacskók, italospalackok, nedves törlőkendők, léggömbök, dohányfilterek hulladékainak összegyűjtésének és kezelésének megoldását, és viselik ezek működési költségeit (ez hazánkban 2023. július 1-ével elindult).

2025-re a forgalomba hozott műanyag italospalackok 77%-ának, 2029-re 90%-ának elkülönített gyűjtését kell biztosítani. 2025-től az italos PET-palackoknak átlagban 25%, 2030-tól általában az italos műanyag palackoknak átlagban 30% újrafeldolgozott műanyagot kell tartalmazniuk.

A hulladékgazdálkodási szektor az elmúlt 15 évben nagyon sokat fejlődött, ennek köszönhetően tudott Magyarország is elmozdulni az Unió által elvárt magasabb célszámok irányába, a műanyagok újrahasznosítási aránya azonban még mindig alacsony hazánkban, a csomagolások terén a 2025-re az Európai Unió által elvárt 60%-nak épphogy a felét teljesítettük 2018-ig.

Míg Magyarországon a hulladékhasznosítók jellemzően műanyag alapanyagot (re-granulátumot) állítanak elő polietilén (PE), polipropilén (PP), polisztirol (PS) és műszaki műanyagokból, az ezekből készülő késztermékeket pedig egyéb műanyag-feldolgozókra bízzák, addig a nagy európai cégek gyakorlata más irányba mutat: az általuk feldolgozott hulladékból elsősorban készterméket állítanak elő a szemeteszsáktól kezdve az esőköpenyen át egészen a tojástartóig.