További reálkereset-növekedésre számítanak az elemzők

A reálkeresetek gyorsuló ütemű növekedésére számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik szerint a több ágazatban tapasztalható munkaerőhiány és az alacsony infláció is az emelkedést segíti.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölte, hogy februárban a bruttó átlagkereset 5,9, a nettó 7,5 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó kereset 6,6, a nettó 8,2 százalékkal nőtt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kifejtette, a következő időszakban a nettó reálkeresetek még dinamikusabban növekedhetnek, mivel az infláció január óta meredeken zuhan, márciusban már negatív tartományba került a mutató. Így lehetnek olyan hónapok, amikor 8 százalékos többletet is mutatnak majd a reálbérek – hangsúlyozta.

Az év első két hónapjában 0,6 százalékos volt az infláció, így a reálkeresetek 6,9 százalékkal nőttek – fejtette ki kommentárjában.

A bruttó átlagkereset növekedésének oka főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, a nettó átlagbér-emelkedés elsősorban a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésével magyarázható – mutatott rá a szakértő.
Hozzátette, továbbra is a nettó reálbér-emelkedés lesz a belső fogyasztás motorja.
Németh Dávid kiemelte azt is, hogy az év első két hónapjában az információ és kommunikáció gazdasági ágazatban voltak a legmagasabbak a fizetések, míg korábban a pénzügyi ágazat volt az első. Az elemző szerint a változás nem meglepő, már korábban is látszott, hogy az informatikai szektor munkaerőhiánnyal küzd. Az állások betöltéséhez magasabb bérekre volt szükség, és ez a folyamat most már a hivatalos adatokban is tükröződik – közölte.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a bérdinamika lendülete arra is visszavezethető, hogy a munkaerőpiac feszesebbé vált az elmúlt időszakban, amit az alacsony munkanélküliségi ráta is tükröz. Emellett a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése is jelentős lökést adott – közölte.
Az elemző kommentárjában kifejtette, hasonlóan erős lehet a nominális bérdinamika az idei év egészében. Reálértelemben további gyorsulásra számít a nyár végéig, az Erste előrejelzése szerint júliusig folyamatosan süllyedhet az inflációs ráta, elérheti a -0,7 százalékot.

Hozzátette, az infláció ebben az évben is nyomott maradhat, a tavalyi -0,1 után idén átlagosan 0,2 százalék lehet.

Ürmössy Gergely kifejtette, idén 2,2 százalékkal nőhet a magyar GDP, aminek elsődleges motorja a háztartások fogyasztása lesz. Ezt a várakozást megerősítette a februári keresetstatisztika is, mert ilyen erős – reálértelemben vett – bérnövekedési ütem egyértelmű támasza lehet a magyar konjunktúrafolyamatoknak – hangsúlyozta.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője egyebek mellett kiemelte, hogy az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
A szakértő kommentárjában kifejtette, idén 4,7 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 6,2 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet. Így az idénre várt 0,9 százalékos infláció mellett 5,3 százalékos lehet a nettó reálbérek növekedése.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a bérnövekedésnél jelentős felfelé mutató kockázat, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű béremelésre lehet számítani a következő években, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

Felfelé mutató kockázatot jelent a minimálbérek jelentős, 5,7 százalékos növelése is.
Az inflációnál lefelé mutató kockázatot jelent az olajárak tartós zuhanása, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 6 százalékhoz közeli mértékben is emelkedhetnek – mutatott rá. (MTI)