További áfacsökkentést szorgalmaz a sertéságazat
Az általános forgalmi adó (áfa) további csökkentését tartja szükségesnek a sertéságazatban a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) – mondta a VHT elnöke csütörtökön Budapesten egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.
Babati Zoltán szerint erre azért lenne szükség, mert a tőkehús forgalma ugyan nőtt az év eleji áfacsökkentés következtében, azonban a húskészítmények iránti kereslet visszaesett.
Elmondta: a tőkehús kereskedelme 40 százalékkal nőtt azt követően, hogy a sertés tőkehús áfája 27 százalékról 5 százalékra mérséklődött. A vágásból felhalmozódó melléktermékeket viszont a feldolgozók nem tudják maradéktalanul felhasználni a hústermékek iránt csökkenő igény miatt, ezért tárolniuk kell. Ennek a problémának a megoldását reméli a VHT a készítmények 5 százalékos áfakörbe sorolásától.
A terméktanács elnöke kifejtette: jelenleg nagy mennyiségű import húsáru érkezik Magyarországra, így a húságazat fennmaradásának egyik feltétele, hogy a belföldi előállítású hústermékek iránti kereslet növekedjen. Rámutatott: az ágazat valamennyi szereplőjének közös érdeke, hogy minél inkább visszaszoruljon a tisztességtelen forgalmazói magatartás, és hatékonyan lépjenek fel az engedély nélkül működő üzemek ellen.
Szólt arról is, hogy a magyar húsiparnak szinte alig van lehetősége a különböző pályázatokon való részvételre, mivel általában hiányzik az önerő, és a hitelkondíciók gyakran nem megfelelőek. Saját erőből a cégek nem képesek a szükséges fejlesztéseket végrehajtani, emiatt még a belföldi piacon sem tudják felvenni a versenyt a környező országok cégeivel. Ennek következménye pedig az import növekedése – tette hozzá.
A VHT elnöke szót emelt azért is, hogy egységesítsék és egyszerűsítsék az ágazatra vonatkozó szabályozást.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke azt emelte ki, hogy a magyar sertéságazatban megvan minden lehetőség a szükséges változások végrehajtására. A források rendelkezésre állása ugyanakkor a költségvetés teherbíró képességétől is függ – jelezte. Hozzátette: az ágazatban működő cégek piaci sikeréhez erős marketingtevékenységre van szükség.
A véleménycserén megszólalók fontosnak tartották a versenyképesség növelését, amit a kialakítandó nagyvágóhídi kapacitások kiépítésével, a piacspecifikus készítmények széles körű gyártásával, valamint az oktatás fejlesztésével, az innováció és a kutatás-fejlesztés ösztönzésével tartanak elérhetőnek. Szorgalmazták a horizontális és a vertikális integrációt is, ezzel az ágazati szereplők széles körű együttműködése (szövetkezése) mellett tették le voksukat.
A résztvevők szorgalmazták, hogy a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy alkalmazása legyen minél szélesebb körű a piacon, hogy a kiváló minőséget garantáló és a nyomon követhetőséget biztosító jelzést a fogyasztók minél szélesebb köre ismerhesse meg. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Javult a sertéstenyésztés hatékonysága
Jelentős előrelépést ért el az elmúlt néhány évben a hazai…
Tovább olvasom >A horvát gazdák hatodik napja tüntetnek a sertéspestisjárvány megfékezését célzó kormányintézkedések miatt
Horvátországban hatodik napja tüntetnek a gazdák a sertéspestisjárvány megfékezését célzó…
Tovább olvasom >Miért pont a túró rudi áfája csökkent?
A túró rudi áfájának csökkenése jövőre a 2024-es adócsomag tervezetéből…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >