További áfacsökkentést szorgalmaz a sertéságazat
Az általános forgalmi adó (áfa) további csökkentését tartja szükségesnek a sertéságazatban a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) – mondta a VHT elnöke csütörtökön Budapesten egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.
Babati Zoltán szerint erre azért lenne szükség, mert a tőkehús forgalma ugyan nőtt az év eleji áfacsökkentés következtében, azonban a húskészítmények iránti kereslet visszaesett.
Elmondta: a tőkehús kereskedelme 40 százalékkal nőtt azt követően, hogy a sertés tőkehús áfája 27 százalékról 5 százalékra mérséklődött. A vágásból felhalmozódó melléktermékeket viszont a feldolgozók nem tudják maradéktalanul felhasználni a hústermékek iránt csökkenő igény miatt, ezért tárolniuk kell. Ennek a problémának a megoldását reméli a VHT a készítmények 5 százalékos áfakörbe sorolásától.
A terméktanács elnöke kifejtette: jelenleg nagy mennyiségű import húsáru érkezik Magyarországra, így a húságazat fennmaradásának egyik feltétele, hogy a belföldi előállítású hústermékek iránti kereslet növekedjen. Rámutatott: az ágazat valamennyi szereplőjének közös érdeke, hogy minél inkább visszaszoruljon a tisztességtelen forgalmazói magatartás, és hatékonyan lépjenek fel az engedély nélkül működő üzemek ellen.
Szólt arról is, hogy a magyar húsiparnak szinte alig van lehetősége a különböző pályázatokon való részvételre, mivel általában hiányzik az önerő, és a hitelkondíciók gyakran nem megfelelőek. Saját erőből a cégek nem képesek a szükséges fejlesztéseket végrehajtani, emiatt még a belföldi piacon sem tudják felvenni a versenyt a környező országok cégeivel. Ennek következménye pedig az import növekedése – tette hozzá.
A VHT elnöke szót emelt azért is, hogy egységesítsék és egyszerűsítsék az ágazatra vonatkozó szabályozást.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke azt emelte ki, hogy a magyar sertéságazatban megvan minden lehetőség a szükséges változások végrehajtására. A források rendelkezésre állása ugyanakkor a költségvetés teherbíró képességétől is függ – jelezte. Hozzátette: az ágazatban működő cégek piaci sikeréhez erős marketingtevékenységre van szükség.
A véleménycserén megszólalók fontosnak tartották a versenyképesség növelését, amit a kialakítandó nagyvágóhídi kapacitások kiépítésével, a piacspecifikus készítmények széles körű gyártásával, valamint az oktatás fejlesztésével, az innováció és a kutatás-fejlesztés ösztönzésével tartanak elérhetőnek. Szorgalmazták a horizontális és a vertikális integrációt is, ezzel az ágazati szereplők széles körű együttműködése (szövetkezése) mellett tették le voksukat.
A résztvevők szorgalmazták, hogy a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy alkalmazása legyen minél szélesebb körű a piacon, hogy a kiváló minőséget garantáló és a nyomon követhetőséget biztosító jelzést a fogyasztók minél szélesebb köre ismerhesse meg. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A fejlesztési programok biztosítják a magyar sertéságazat jövőjét
A fejlesztési programok biztosítják, hogy Magyarországon a termelők hatékonyan és…
Tovább olvasom >Javult a sertéstenyésztés hatékonysága
Jelentős előrelépést ért el az elmúlt néhány évben a hazai…
Tovább olvasom >A horvát gazdák hatodik napja tüntetnek a sertéspestisjárvány megfékezését célzó kormányintézkedések miatt
Horvátországban hatodik napja tüntetnek a gazdák a sertéspestisjárvány megfékezését célzó…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >