Tovább nőtt a nemzeti dohányboltok súlya az FMCG-forgalomban

A cikk a Trade magazin 2024/6-7. lapszámában olvasható.

Andreas Christou
ügyvezető igazgató
RetailZoom

A forgalom kb. 32%-át a fővárosi üzletek termelik, ami a számbeli súlyukat figyelembe véve (17%) azt mutatja, hogy országos szinten felülreprezentáltak – igaz a budapesti üzletekben átlagosan 47%-kal több FMCG-terméket értékesítenek. Az olló tovább nyílik a főváros és a vidék között: míg Budapesten az 1000 Ft feletti vásárlási tranzakciók részaránya meghaladja a 15%-ot, addig a vidéki dohányboltokban ugyanez a részesedés mindössze 3,2%.

Bár a dohánybolt szegmens forgalmi növekedése megsüvegelendő, a növekedés dinamikája megtörni látszik: a trendeket 2024. március 31-ig nézve a növekedés ütem 18% volt (ami kb. 5%-kal nagyobb, mint a hazai láncok összességénél), az azóta eltelt időszakban a dohányboltok már „csak” az országos átlaggal megegyező mértékben nőttek (+12%).

A növekedés forrásai

A forgalmi növekedés „motorja” a dohányboltok esetében is sajnos, az infláció, azaz a meredeken emelkedő polci árak voltak. A polci árak átlagos növekedésében látható különbség okán azonban, míg a hazai láncok esetében a forgalmi növekedés 90%-ban az emelkedő árakból adódott, a dohányboltok esetében ez a „hozzájárulás” mindössze 70% volt. A maradék 30% a megnövekedett vásárlói kosarakból (20%) és a „kosarakba tett” prémium termékekre váltásból (10%) jött.

A dohánytermékek nélküli FMCG-forgalom kb. 87%-át mindössze 7 termékkategória adja. A legdominánsabb „alkoholos italok” részesedése némileg csökkent (55%-ról 51%-ra) az elmúlt időszakban.

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is növekedett azon vásárlások részaránya, amelyek során dohányterméket nem, csak FMCG-termékeket vásároltak. Van olyan megye, ahol a dohánytermékek nélküli „kosarak” részaránya eléri a 36%-ot, de összességében is elmondható, hogy a vásárlási tranzakciók több mint kétharmadában szerepel valamilyen FMCG (nem dohány) termék.

A „hagyományos” kiskereskedelmi szereplőkhöz hasonlóan a dohányboltoknak is jelentős mozgástere van a választék további optimalizálására: a teljes FMCG-forgalom 50%-át a termékportfólió mindössze 8%-a, a forgalom 90%-át pedig a portfólió mindössze 23%-a teszi ki, míg a cikkelemek legrosszabbul teljesítő 70%-a kevesebb mint 10%-kal járul hozzá az értékbeli forgalomhoz. A dohánybolt szegmens esetében is érdemes közelebbről megvizsgálni a választék és benne az egyes cikkelemek szerepét és kialakítani a leghatékonyabb szortimentet minden egyes üzletben.

További növekedési lehetőségek

Jelentős forgalmi növekedést eredményezhet az innovációk sikeres alkalmazása. Az elmúlt 6 hónapban az új termékbevezetések a teljes forgalom kb. 14%-át teszik ki, és súlyuk egyre nő.

Kiemelten fontos a promóciók optimalizálása: míg a megelőző időszakban a vásárlási tranzakciók mindössze 32%-a „landolt” promóciós termékeken, az elmúlt 12 hónapban ez a részarány már több mint 40% volt.

Extra forgalmat jelenthet a forgalom egy részének sikeres „átterelése” a magasabb árkategóriájú termékek felé. A dohányboltok portfólióján belül az ún. árérzékeny termékek forgalma 14%-kal, a „közepes árkategóriájú” termékek forgalma 24%-kal, míg a prémium cikkelemek forgalma közel 40%-kal növekedett az elmúlt 12 hónapban. A betérő vásárlókban tehát komoly a „hajlandóság” a „felfelé váltásra”. //