Tovább nő a nyomás a kiskereskedelmi láncokon — figyelmeztet a Lidl Magyarország vezetője

Különadó: a potenciális profit kétharmada ment el rá

A Lidl 2024-ben mintegy 55 milliárd forint kiskereskedelmi különadót fizetett be, ami a vállalat lehetséges nyereségének közel kétharmadát jelentette. A cégvezető szerint a szabályozói környezet (különadó, kötelező akciózás, árrésstop) összességében torzítja az egészséges versenyt, és olyan láncokat is veszteségbe sodort, amelyek korábban stabilan nyereségesen működtek.

Jelentős beruházások és bérfejlesztések

A Lidl eközben továbbra is komoly fejlesztéseket valósít meg. 2025-ben 106 millió euró (közel 42 milliárd forint) értékben hajtott végre korszerűsítéseket, többek között üzletfelújításokat és napelemek telepítését. A dolgozók megtartása kiemelt cél: a boltvezetők bruttó átlagbére már 1,37 millió forint, míg a bolti munkatársaké 683 ezer forint; idén átlagosan 9 százalékos béremelés történt.

Változó vásárlói magatartás

A Lidl tapasztalatai szerint a magyar fogyasztók egyre tudatosabbak: többször vásárolnak kisebb mennyiségeket, és jobban figyelnek az élelmiszer-pazarlás elkerülésére. A cég szerint ez pozitív változás, ugyanakkor a vásárlóerő még mindig nem érte el a pandémia előtti szintet.

Kritikus határ előtt a szektor

Szlavikovics szerint a következő időszakban nem az lesz a kérdés, tud-e minden szereplő fejlődni, hanem hogy egyáltalán meddig bírják a terheket. Ha egy nagyobb lánc kilépne a piacról, az ellátási stabilitásra és a fogyasztói árakra is negatív hatást gyakorolna.

„A magyar vásárlóknak nem kevesebb, hanem több üzletre van szükségük. Ezért veszélyes a láncbezárás réme.” – hangsúlyozta a Lidl vezetője.

A piaci szereplők abban bíznak, hogy a kormány a jövőben kiszámíthatóbb szabályozási környezetet biztosít. A diszkontszegmens továbbra is a vásárlók első számú menedéke marad a megélhetési nehézségek között, ám a kereskedelmi különadó hosszú távon már nem csak a profitot, hanem magát a működést is veszélybe sodorhatja.