Magazin: Tovább nő a beruházási kedv a kkv-szektorban
A legalább 300 millió forint éves árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozások megvalósult és tervezett beruházásainak alakulását vizsgálta a Magyar Bankholding, valamint az NMS Hungary legfrissebb piackutatása.
A pandémiás helyzet megtépázta a gazdaságot, de többek között a hazai vállalkozások beruházási kedvének köszönhetően gyors visszapattanás tapasztalható: a felmérés alapján egyértelműen látható, hogy a vállalkozások az elmúlt két év során jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A megkérdezettek 47%-a valósított meg nagyobb, minimum 10 millió forint értékű beruházást, 60% közülük 100 millió forintos összeghatár alatt tartotta a fejlesztés értékét; 14%-uknak több beruházása is volt. A primer ágazatokban működő cégek jártak élen a beruházásokban, 66%-uk valósított meg valamilyen korszerűsítést. A tényt a Magyar Bankholding Csoporthoz tartozó Budapest Bank 2021 tavaszán végzett Agrárgazdasági Index felmérése is alátámasztja: az agrárvállalatok 60%-a valósított meg valamilyen fejlesztést az elmúlt évben.
Az ITM Magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiájából kiderül, hogy a hazai kkv-szektor termelékenysége ugyan gyorsan javul, de még így sem éri el az EU-átlag felét sem. A vállalatvezetők tisztában vannak azzal, hogy mennyire fontos a versenyképességük növelése, ezért a különböző technológiai fejlesztések az elmúlt években is prioritást élveztek: a válaszadók körében a legnépszerűbb üzleti célok között a kapacitásbővítés, az eszköz- és gépcsere, illetve az épületfelújítás és a technológiai fejlesztés szerepeltek. A pandémiás helyzet sem tántorította el őket, a válaszadók háromnegyede szerint a COVID-nak semmilyen hatása nem volt a megvalósult beruházásaikra, sőt 10%-uk előbbre hozta, esetleg magasabb értékben és többet is fejlesztett, mint azt korábban tervezte.
A megvalósult beruházások kétharmada a 100 millió forintos összeghatár alatt volt, amelyet a legtöbb esetben (82%) saját tőke bevonásával finanszíroztak, de államilag támogatott hitelt (23%) és pályázati forrásokat (22%) is igénybe vettek. A hitelfelvételi döntés meghozatala során a legfontosabb tényezőnek a hitel kamatát tartották, míg a bankválasztás során a kiszolgálás minősége, a személyes kapcsolattartás és a díjak, költségek voltak a legfontosabb szempontok. //
Kapcsolódó cikkeink
Az EU ajánlást fogadott el a fenntarthatósági jelentéstételi standard bevezetéséről a kkv-k számára
Az Európai Bizottság ajánlást fogadott el egy önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi…
Tovább olvasom >NGM: már több mint félszáz cég fejlesztési terveiről született döntés a Demján Sándor Tőkeprogramban
Brüsszel nyomásgyakorlása ellenére a kormány mindent megtesz a hazai kkv-k…
Tovább olvasom >Új lendület a vidéki vállalkozásoknak: kamatmentes hitellel segít a kormány
Július 15-től új lehetőséggel bővült a KKV Technológia Plusz Hitelprogram:…
Tovább olvasom >További cikkeink
OKSZ: Átlátszó szőnyeg alá söpri az inflációt az árrésstop
A lakosság háromnegyede szerint emelkednek az élelmiszerárak Magyarországon, és ebben…
Tovább olvasom >Védelmet kapnak a húskészítmények elnevezései – irányt mutat az Európai Bizottság új javaslata
Újabb lépést tesz az átláthatóbb és tisztességesebb élelmiszerpiac irányába az…
Tovább olvasom >Dübörög a dinnyeszezon, elindult a kampány
Idén is elindult a nyár egyik legkedveltebb gyümölcsének, a hazai…
Tovább olvasom >