Tovább javult a GKI konjunktúraindexe
Januárban 2017 végi történelmi csúcsához képest is – igaz hibahatáron belül, de –emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint ez az üzleti várakozások minimális javulásának és a fogyasztóiak némi romlásának eredője. A cégek a bővülés fő akadályának a munkaerőhiányt tekintik.
Az üzleti bizalmi index januárban csak hibahatáron belül javult, de így is új történelmi csúcsára került. Ez a szolgáltató cégek minden korábbinál nagyobb optimizmusának a következménye, az ipari és építőipari várakozások ugyanis gyakorlatilag nem változtak, a kereskedelmiek pedig kissé romlottak. Az ipari bizalmi index hibahatáron belül romlott tavaly év végéhez képest. A termelési színvonal és kilátások, valamint a rendelésállomány – kivéve az exportét – megítélése pesszimistább lett, a készleteké viszont sokat javult. A kapacitáskihasználás visszatért a válság előtti szintre. Az építőipari bizalmi index decemberi csúcsához képest lényegében nem változott.
Januárban erősödött az előző háromhavi termeléssel való elégedettség, a rendelésállományok minősítése viszont kissé romlott. Ugyanakkor a szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza példátlanul magas, az építőipar egészében meghaladta a 6 hónapot. A kereskedelmi bizalmi index a decemberi lassú emelkedés után januárban hasonló mértékben csökkent, ezzel együtt az elmúlt közel négy évet jellemző viszonylag keskeny sáv tetejéhez áll közel. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése romlott, míg a rendeléseké érezhetően javult. A szolgáltatói bizalmi index növekedéssel kezdte az évet. A forgalmi várakozások kedvezőbbek lettek, az üzletmenet megítélése stagnált. A cégek kapacitáskihasználása magas (90 százalék) volt. A foglalkoztatási szándék a kereskedelem kivételével javult, kissé emelkedett viszont a lakosság munkanélküliségtől való félelme. A vállalatok szerint a bővülés fő akadálya a munkaerőhiány. Az áremelési törekvés az iparban és az építőiparban gyengült decemberhez képest, az utóbbiakon belül azonban nem csökkent az áremelésre készülő cégek aránya. A kereskedelmi és a szolgáltató cégeknél nem változott az árváltoztatási szándék, minimálisan erősödött viszont a fogyasztók inflációs várakozása.
A GKI fogyasztói bizalmi indexe januárban – a decemberi jelentős emelkedést követően – kissé csökkent. Az emberek saját pénzügyi helyzetüket legutóbb 2006 áprilisában látták a mostaninál kedvezőbbnek. //
A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2016–2018
Megjegyzés: A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúraindexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltatószektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI–Erste konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Kapcsolódó cikkeink
Új gazdasági „akcióterv”: Reális-e a háztartási hitelállomány további növelése?
A hazai lakhatási válság sajnálatos velejárója, hogy a többség nem…
Tovább olvasom >Digitális vállalatok Magyarországon
Az elmúlt évtizedek alapján világosan látszik, hogy azok a cégek…
Tovább olvasom >GKI: Versenyképességi reformok szükségessége az EU-ban és Magyarország szerepe a változásokban
Az Európai Uniónak jelentős reformokra van szüksége a Draghi jelentés…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >