Tovább dolgoznak a magyarok, mégis nőtt az elszegényedés kockázata a nyugdíj előtt álló munkavállalók körében
Az elmúlt tíz évben tapasztalható népességcsökkenés ellenére a KSH legutóbbi népszámlálási adatai azt mutatják, hogy a munkaerőpiaci aktivitás magasabb a generációk között, különösen 65 év felett. Mégis, aggodalomra ad okot, hogy Magyarországon a nyugdíj előtt állók körében a legmagasabb az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés kockázata a Eurostat adatai alapján. Mindebben szerepet játszhat a gazdasági környezet megváltozása, a jövedelmi bizonytalanság, valamint az öregségi nyugdíjkorhatár kitolódása is, mely a korábbi, 2011. évi népszámlálás óta 62-ről 65 évre emelkedett.

Az önfenntartás és megélhetés biztosítása miatt továbbra is magas az idősek aktív munkaerőpiaci jelenléte
A 2022. évi népszámlálási adatok szerint a magyar foglalkoztatottak száma közel 776 ezer fővel emelkedett, miközben a népesség több mint 330 ezer fővel csökkent a korábbi cenzus adataihoz képest. Az eltelt évtizedben nem csak demográfiai változások történtek, a munkavállalóknak hosszabb ideig kell dolgozniuk, mielőtt jogosultak lesznek az öregségi nyugdíjra. Az infláció, az alacsony reálbérek és az elszegényedéstől való félelem pedig a 65 év felettieket mind-mind arra sarkallhatja, hogy maradjanak még a munkaerőpiacon.
A nyugdíjkorhatár-emelés hatása a KSH 2022-es adatsorában szembetűnő, a 60-69 éves korosztály 34,3 százaléka dolgozott, míg ez az arány 2011-ben – figyelembevéve, hogy a korcsoport tagjainak száma alacsonyabb – 12,6 százalék volt. A 70 éves és idősebb munkavállalóknál is hasonló tendencia mutatkozott meg; emelkedett a foglalkoztatottak aránya az előző cenzus időszakához képest.
„A nyugdíjaskorúak munkavállalói hajlandósága összefüggésben állhat azzal, hogy az elbírált nyugdíj összege nem minden esetben elegendő a kiadások fedezésére. Sokan nem tudnak vagy nem szeretnének családjukra támaszkodni és nem rendelkeznek elegendő megtakarítással, ezért kénytelenek folytatni a munkát. Tapasztalataink szerint mind a munkavállalók, mind a munkáltatók hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az idő előrehaladtával kulcsfontosságúvá válik a pénzügyi tervezés. Ezért már egészen fiatalon tenni kellene azért, hogy méltósággal és biztonsággal éljék meg az időskort, ezzel is csökkentve az anyagi nehézségek kockázatát az idősebb korban”
– mondta Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
Kapcsolódó cikkeink
K&H: hiánypótló iránytűt kapnak a befektetők
Elindult a K&H Értékpapír – befektetői hangulatindex, amely heti rendszerességgel…
Tovább olvasom >Egy év alatt négyszeresére ugrott a felelős alapok kezelt vagyona
A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben megjelent 2024-es adatai szerint a felelős alapok…
Tovább olvasom >Kiemelt érdeklődés övezi az EXIM Magyarország Demján Sándor Programban meghirdetett konstrukcióit
Kiemelt érdeklődés övezi az EXIM Magyarország Demján Sándor Programban meghirdetett…
Tovább olvasom >További cikkeink
Akciók, árak, alternatívák – promóciós helyzetkép a magyar háztartásokban
Turcsán Tünde, a YouGov ügyvezető igazgatója a Promóciók Napja konferencián…
Tovább olvasom >Sikeresen zárult a „Passzold vissza, Tesó!” 2025-ös tavaszi kampánya!
Idén már hetedik éve tart a ‘Passzold vissza, Tesó!’ használt…
Tovább olvasom >K&H: hiánypótló iránytűt kapnak a befektetők
Elindult a K&H Értékpapír – befektetői hangulatindex, amely heti rendszerességgel…
Tovább olvasom >