Tovább csökkent a kiskereskedelem részesedése a lakossági költésekben az EU-ban

A cikk a Trade magazin 2024/10. lapszámában olvasható.

Miután 2020-ban és 2021-ben a világjárvány miatt nőtt, az utóbbi két évben ismét csökkent a lakossági fogyasztás részesedése a kiskereskedelemből. 2023-ban az uniós polgárok 0,5%-kal kevesebbet költöttek a kiskereskedelemben, mint az azt megelőző évben, annak ellenére, hogy a vásárlóerő és a kiskereskedelmi forgalom 5,5%-kal nőtt.

– 2023-ban az infláció és az emelkedő élelmiszerárak ellenére a háztartások kiskereskedelmi kiadásainak aránya ismét megközelítette a járvány előtti szintet – mondta el Philipp Willroth, a kutatás vezetője. – Ennek oka az, hogy az európai lakosság elsősorban kiskereskedelmi költéseket eszközölt, különösen a pandémia alatt 2020–2021-ben, hiszen a szabadidős tevékenységek és szolgáltatások többségének igénybe vétele ellehetetlenült. Ez a tendencia most megfordul, ugyanis az európaiak szeretnék behozni lemaradásukat, és újra élményekre, utazásra költenek.

A lakossági fogyasztás kiskereskedelmi részesedése ugyanakkor országonként jelentős eltérést mutat. Számos kelet-európai országban közel minden második euró a kiskereskedelemben landol, különösen Magyarországon (50%), Bulgáriában (49%) és Horvátországban (47%). E tekintetben Németország áll az utolsó helyen, ahol a fogyasztói kiadásoknak csak alig 27%-a áramlik a kiskereskedelmi szektorba – állapítja meg a GfK Geomarketing ingyenes Európai kiskereskedelmi tanulmányában.

A vásárlóerő tavaly is nőtt

Miután az uniós polgárok vásárlóereje 2022-ben 7%-kal nőtt, 2023-ban ismét jelentősen emelkedett a rendelkezésre álló nettó jövedelem. Az EU-ban az egy főre jutó vásárlóerő tavaly átlagosan 19 786 euró volt, ami 5,5%-os nominális növekedésnek felel meg.

A vásárlóerőhöz hasonlóan a kiskereskedelmi forgalom is 5,5%-kal bővült az EU 27 tagállamában. Ez a nominális forgalomnövekedés azonban az energia, a műtrágya és az állati takarmány tartósan magas költségei, valamint a geopolitikai bizonytalanságok okán magas fogyasztói árak fényében viszonylagos. Az EU-n belül a legnagyobb növekedési ütem a kelet-európai országokban, például Bulgáriában (+18%), Romániában (+14%) és Horvátországban (+14%) volt megfigyelhető, de a nagyobb piacok, például Spanyolország és Lengyelország is 12% feletti növekedési ütemet ért el.

A kiskereskedelmi forgalom növekedése Európában 2023-ban (az előző évhez képest, százalékban)

_{© GfK | www.gfk.com/geomarketing | Térkép: RegioGraph}

Még mindig magas az infláció

Bár az infláció a 27 uniós tagállamban 2023-ban már csökkent, a szintje továbbra is meglehetősen magas, 6,4% maradt. A 2024-re vonatkozó előrejelzés 2,7%, ami azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank által kitűzött 2%-os célt ugyan még nem sikerül elérni, de az áremelkedés így is sokkal mérsékeltebb lesz, mint 2022-ben és 2023-ban volt. Belgium az egyetlen ország, ahol az infláció 2024-ben várhatóan magasabb lesz, mint az előző évben.

Az európai fogyasztók saját márkákkal spórolnak

A különböző válságok tartósan befolyásolták az fogyasztók életét. Európában a lakosság aggodalmai megváltoztak, és a fogyasztók ennek megfelelően átalakították vásárlási szokásaikat is. Jellemző, hogy spórolási céllal a saját márkás termékek vásárlása került előtérbe, bár ez a nagyobb vásárlóerővel rendelkező országokban elterjedtebb, mint Kelet-Európában. Az olyan országokban, mint Spanyolország, Hollandia, az Egyesült Királyság és Németország, a napi fogyasztási cikkek esetében a saját márkás vásárlások aránya meghaladja a 40%-ot. Az élen Spanyolország áll, ahol a saját márkák 47%-kal részesednek a lakossági beszerzésekből. //