Tovább bővült a magyar jelenlét a világ legnagyobb zöldség-gyümölcs szakkiállításán

A nemzeti stand mellett az idén magyar meggytermesztők, paradicsom-, paprika és tormatermesztők is külön standdal mutatkoznak be a zöldség-gyümölcs ágazat legnagyobb nemzetközi szakmai rendezvényén, a berlini Fruit Logisticán.

A szerdán kezdődött vásáron 84 országból 2800 kiállító mutatkozik be, termékeiket és szolgáltatásaikat 135 országból 65 ezer szakmai látogató tekinti meg. Magyarország az idén is jelentkezik nemzeti standdal, amelyen több mint egy tucat vállalat, szövetkezet, termelő és értékesítő szervezet (Tész), valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) és a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. képviseli az ágazatot.

A vásár a kapcsolattartást, az új üzletek előkészítését és a kapcsolati háló bővítését szolgáló legfontosabb nemzetközi fórum, a kiállítók már az első napon 6-8 új partnerrel vették fel a kapcsolatot, köztük olasz és cseh cégekkel – mondta az MTI-nek Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke a német fővárosban február 5-ig tartó vásáron.

Több Tész és feldolgozó üzem tavaly először külön standon mutatta be a magyar meggytermesztést. A meggylekvártól a meggysörig valamennyi termékfajtáját felvonultatták, és az idén paprika-, paradicsom-, illetve tormatermesztéssel foglalkozó vállalkozások is csatlakoztak hozzájuk.

A nemzetközi, és különösen a németországi megjelenés fontosságát jelzi, hogy a Németországban elfogyasztott konzervmeggy 80 százalékát magyar meggyből gyártják, és a magyarországi termés 80-90 százalékát külföldön értékesítik. A friss paprika exportjában pedig csaknem 50 százalékos a német piac részaránya, ami 15-18 ezer tonnát jelent éves szinten, míg a Magyarországon megtermelt torma 60 százalékát értékesítik Németországban, elsősorban feldogozott formában – mondta Ledó Ferenc. Az étkezési paradicsom németországi exportja egyelőre elenyésző, de az utóbbi években igen jelentős üvegház-fejlesztések indultak, és a termelők már most keresik az új piacokat – tette hozzá a FruitVeb elnöke.

Németország jelentőségéről szólva rámutatott: zöldségre és gyümölcsre egyaránt érvényes, hogy a teljes termés nagyjából 20-25 százalékát értékesítik külföldön, és a gyengébb években ennek 20 százalékát, jobb években 30 százalékát szívja fel a német piac.

A szakember kifejtette: a FruitVeb továbbra is teljesíthető célkitűzésnek tartja, hogy 2020-2022-re éves szinten egymillió tonnával 3,5 millióra emeljék az átlagos termésmennyiséget és 100 ezer új munkahelyet teremtsenek a magyar vidéken a jelenlegi uniós költségvetési ciklus forrásainak hatékony felhasználásával. E cél eléréséhez a legfontosabb a termesztési technológia korszerűsítése és az ültetvények öntözhetőségének fejlesztése, különösen a gyümölcstermesztésben – mondta Ledó Ferenc.

Magyarországon tavaly gyümölcsből mintegy 900 ezer tonna termett, ami 400 ezer tonnás csökkenés az előző évi rekordterméshez képest. Zöldségből 1,7 millió tonnát takarítottak be a gazdálkodók, 100 ezer tonnával kevesebbet, mint 2014-ben. (MTI)