Tömeges csődök jöhetnek a sertéságazatban
A magyar sertéságazat kritikus helyzetbe került, a hazai termelők hónapok óta veszteségesek, a szektorban pedig eluralkodott a kilátástalanság. A helyzet nemcsak Magyarországon rossz, Kínában is megjelent az afrikai sertéspestis és a drasztikusan megemelkedett takarmányárak is elképesztően összezavarták és felbolygatták a globális és az európai piacot – írja az agrarszektor.hu. Olyannyira, hogy a kialakult árak mellett a magyar sertéstenyésztők tömegei gondolkodnak azon, hogy abbahagyják tevékenységüket. Akár tömeges csődöket is okozhat az az elhúzódó válság, amely immár közel egy éve jellemzi a sertéságazatot.
Mivel az afrikai sertéspestis Magyarországon is jelen van, a távol-keleti piacok az ASP-mentes régiók kivételével a magyar sertéstermékek előtt is zárva tartják a kapuikat. Ez azonban – bár kétségkívül jelent némi kiesést – önmagában nem okozna túl nagy fejfájást a honi ágazat szereplőinek – írja a Világgazdaság. Az viszont már annál inkább probléma számukra, hogy az európai túltermelés okán felhalmozódott felesleg dömpingáron özönlik az országba, és az emiatt megindult negatív árspirál nemcsak a vágóhidak profitját olvasztja le, de tartósan az önköltség alá nyomja a termelői árakat is.
Az önköltség pedig nemhogy csökkenne, hanem drasztikusan nő, hiszen a takarmányárak után nemrégiben az üzemanyag-ellenértékek is elszabadultak. A németországi felesleg a kiskereskedelmi láncok német kötődése miatt viszonylag könnyen talál utat Közép-Európába, így hazánkba nemkülönben, de mások mellett bejön a holland vagy a spanyol áru is. Az egyéni gazdaként működő Bakó György, az Alföldi Sertés Szövetkezet ügyvezetését végző Marczin Zsolt, a Hússzövetség képviseletében Éder Tamás és a Hajdúhús Kft.-t tulajdonló Papp István teljes mértékben egyetértettek abban, hogy az ágazatot sújtó jelenlegi túltermelési válság egyértelműen a kínai kereslet 2019-es megugrásával függ össze.
Az európai hús jó piacot talált a Távol-Keleten, nem vagy csak szolid mértékben jelent meg a magyar pultokban, így hazánk termelőinek nem kellett nyomott áron jelentkező importtal versenyezni. Sőt, a múlt év nyarán olyannyira jól alakult a helyzet, hogy a termelők addig soha nem látott áron, kilónként 560 forintért tudták értékesíteni portékájukat. Az állapotok azonban tavaly ősszel, az ASP németországi megjelenésekor igencsak romlottak. A korábbi legnagyobb európai sertéstermelő ugyanis, kiszorulva az óriási vevői potenciált képviselő Kínából, miközben szolidan csökkenteni kezdte a kibocsátását, új piacok után nézett, az ASP-mentes Spanyolország pedig épp fordítva: egyre magasabb fokozatba kapcsolva növelni kezdte termelését. Ez összességében azt eredményezte, hogy az öreg kontinens kiszállításai abszolút értékben alig mérséklődtek az ázsiai óriás irányában, az egyes nemzetek szerepvállalása viszont jelentősen megváltozott. (agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Magosz-főtitkár: a területalapú támogatások kivezetésével a hazai családi gazdaságokat kellene felszámolni
Ha a brüsszeli döntéshozók a jövőben kivezetnék a területalapú mezőgazdasági…
Tovább olvasom >2025-től új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat
2025-től a Közös Agrárpolitika feltételességi szabályrendszere új Helyes Mezőgazdasági és…
Tovább olvasom >Idén sem lesz hiány hazai sütőtökből
Már megjelent a boltokban a magyar sütőtök, az egészséges őszi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: A hazai fogyasztás erősödik
A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől…
Tovább olvasom >Októberben 2 százalékra gyorsult az eurózóna inflációja
Éves szinten 2 százalékra gyorsult a fogyasztói áremelkedés az euróövezetben…
Tovább olvasom >KSH: augusztusban 443 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
Augusztusban a kivitel volumene 5,6, a behozatalé 4,5 százalékkal csökkent…
Tovább olvasom >