Tokióban bemutatták az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonját

A közleményben kiemelték, az Oszakai Világkiállítás egyben a világ legnagyobb turisztikai küldőpiaca, ezért a sikeres magyar részvétel jelentős mértékben növelheti az innen érkező beutazóforgalmat. A magyar jelenlét a turizmus mellett az üzleti kapcsolatokban, befektetésekben is jelentős erősödést hozhat. Magyarország ugyanis Japán egyik legfontosabb gazdasági partnere Közép-Európában, míg tavaly a kelet-ázsiai régióból érkezett a legtöbb befektetés Magyarországra.

Magyarország célja, hogy minél több vendéget fogadhasson a világkiállítást követően a kelet-ázsiai régióból is, az üzleti együttműködések ösztönzésével egyetemben. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján tavaly mintegy 309 ezer vendég érkezett Magyarországra ebből a régióból, akik közel 905 ezer vendégéjszakát töltöttek Magyarországon.

Ezzel Kínából négyszeres, Dél-Koreából több mint háromszoros, Japánból pedig több mint duplája volt a vendégforgalom 2022-höz képest. Az utazók számának gyorsütemű bővülése elsősorban annak köszönhető, hogy Budapestnek immár a régióban rekordszámú, 7 kínai nagyvárossal van közvetlen légiösszeköttetése. Összesen pedig heti 21 járat közlekedik Magyarország és Kína között – fejtették ki a közleményben.

Aulner-Bálint Anna, Magyarország tokiói nagykövete a közlemény szerint az eseményt megnyitva kiemelte, a jövő évi magyar jelenlétnek különös jelentőséget ad az is, hogy a világkiállítás időszakában Oszakában magyar diplomáciai képviselet is nyílik, ami várhatóan tovább mélyíti majd a két ország közötti, régóta fennálló kétoldalú kapcsolatokat is.

– tette hozzá a nagykövet.

Kristó Ákos, az EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft. ügyvezetője a tokiói sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Oszakai Világkiállításon való megjelenés egyedülálló lehetőséget kínál Magyarország számára. Japán kiemelt gazdasági partnere Magyarországnak, hiszen a régió csak ezen országából több mint 180 vállalat van jelen itthon, az általuk befektetett tőkeállomány 3,2 milliárd euróra becsülhető, az általuk foglalkoztatott munkavállalók száma megközelítőleg 32 000 fő.

A magyar pavilon épületét olyan szemmel alakították ki, hogy a gazdaság és országimázs fejlesztésének feladatait ellássa. A többszintes épületben a gazdaságfejlesztési területnek egy külön emeletet szánnak több mint 100 négyzetméteren. Az épület további fontos funkciója a magyar gasztronómia bemutatása, így a pavilon első szintjén helyet kapott bisztróban klasszikus magyar fogásokat kóstolhatnak a vendégek, a mellette kialakított borbárban pedig a hazai borvidékek termékei lesznek kaphatók.

A kiállítói tér utolsó pontján egy látogatói boltot alakítottak ki, ahol ajándéktárgyakat, magyar kézműves termékeket vásárolhatnak a pavilon vendégei. Az említett a funkciók a magyar termékek bemutatását és népszerűsítését szolgálják, így egyben piacfejlesztési céllal is bírnak – emelte ki Kristó Ákos.

A magyar pavilon fő attrakciója az immerzív színházi tér, amely a természet és Magyarország közelségének élményét teremti meg. Egy élő, népzenei produkció várja majd itt a látogatókat 184 napon át. Cél ugyanakkor, hogy a magyar pavilon már formavilágával felkeltse a világkiállítás közönségének figyelmét. A japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető természetes építőanyagok és építési módok inspirálták az építészeti koncepciót – írják a közleményben.