Tojást kilóra?
Áttörést hozhat a magyar tojáspiacon az az április 21-e óta hatályos szabályozás, amely előírja, hogy a kiskereskedelemben jól láthatóan fel kell tüntetni az étkezési tojások kilogrammra vetített egységárát is. A változtatással a fogyasztók is egyértelműen meggyőződhetnek arról, hogy a darabonként általában olcsóbb, kisméretű (S-jelölésű) tojások súlyra vetítve drágábbak a közepes vagy nagyméretű tojásoknál. A kilós ár feltüntetése hozzájárulhat ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani az árletörő hatású tojásimportot, amely egy áprilisi felmérés szerint drasztikusan, több mint 50 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. Egyelőre azonban nem minden üzletlánc tünteti fel megfelelő módon a kilós árakat, mert a jogszabályváltozás híre nem mindenhová jutott el.
A Nemzetgazdasági Minisztérium április 21-e óta hatályos rendeletmódosításának lényege, hogy az étkezési tojások kilogrammra vetített egységárának mérete nem térhet el jelentősen a darabáras jelzéstől. A kilós ár feltüntetése már korábban is kötelező volt, de azt az üzletláncok általában nem írták ki, vagy túlságosan kis betűkkel jelenítették meg, így a fogyasztók a különböző méretű tojások árait továbbra sem tudták összehasonlítani.
Pedig a kilós ár a legmegfelelőbb módja annak, hogy a vásárlók ráébredjenek arra: nem biztos, hogy a legkisebb méretű (S-es jelölésű) tojások a legolcsóbbak. Bár az S-es tojások darabonkénti ára többnyire valóban kisebb, súly szerinti összehasonlításban már általában kiderül, hogy a közepes vagy nagyméretű tojások vásárlása éri meg jobban.
Az üzletláncok a kilós ár feltüntetésével eddig azért trükköztek, mert az olcsóbb darabonkénti árú S-es tojásokat vevőcsalogató céllal forgalmazták. E tojások nagy része importból származik, és nem csak kiszorítja a magyar tojásokat az üzletekből, hanem le is töri a hazai árakat. A lajosmizsei Mizsetáp Kft. húsvét előtti, reprezentatív felméréséből kiderül, hogy az importtojások részaránya elképesztő mértékben, 54 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a magyar üzletekben. Ezért a behozatal ma már rendkívüli mértékben rontja az egyébként is nehéz helyzetben lévő magyar tojástermelők piaci pozícióit.
A magyar gazdálkodók nem termelnek drágábban európai versenytársaikhoz képest, de az S-es importtojások jóval átlagár alatt érkeznek a hazai piacra, mivel más országok így szabadulnak meg tojásfeleslegeiktől. Az árletörő import egyik nagyon komoly következménye, hogy a hazai gazdálkodók termelési költség alatt kénytelenek értékesíteni. Ezért a behozatal visszaszorítására és az árak gyors normalizálására égetően szükség lenne, mivel a veszteségek miatt a hazai gazdálkodók termelési kedve csökken és a tojáságazat egyre fenyegetőbb „negatív spirálba” sodródik. Ez pedig számos munkahelyet veszélyeztet, illetve azzal a következménnyel járhat, hogy a magyar tojástermelés drasztikus zsugorodásával önellátottsági szintünk tovább csökken, így egyre kiszolgáltatottabbá válunk a nemzetközi tojáspiaci viszonyoknak.
A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) szerint az április 21-től hatályos rendeleti szabályozás hozhat pozitív változásokat, ha az új előírásokat a kereskedők betartják. A kilós és a darabonkénti árak összevetésével ugyanis a fogyasztók egyértelműen meggyőződhetnek arról, hogy az esetek nagy részében nem az importból származó, olcsó S-es tojások, hanem a nagyobb méretű magyar tojások megvásárlásával járnak jobban. Az üzletláncok többsége azonban egyelőre továbbra sem tünteti fel megfelelő méretben a kilós árakat, mivel a rendeletmódosítás híre sok helyre nem jutott el. Ezért a Tojásszövetség felhívja a kereskedők figyelmét arra, hogy április 21-e óta a kilónkénti árat a darabárhoz hasonló méretben kell feltüntetniük.
Az úgynevezett A minőségi osztályon belül nagyon nagy (XL-es), nagy (L-es), közepes (M-es) és kicsi (S-es) tojások között tehetünk különbséget – állapítja meg Bede Róbert mesterszakács. Az XL-es tojások darabonként legalább 73, az L-esek 63-73, az M-esek 53-63, az S-esek pedig legfeljebb 53 grammosak.
Tavaly jelentősen nőtt az S-es méret forgalma a kedvező ár miatt, és a kiemelt forgalmú időszakokban (Húsvétkor és Karácsonykor) a vásárlók továbbra is e méretet részesítik előnyben – összegzi a Tesco Globál Zrt. tapasztalatait Subák Gábor, a társaság beszerzője. Megítélése szerint a kiemelt időszakokon kívül az M-es és az L-es tojások forgalma erősödhet. A Tescoban a magyarországi termelői tojás aránya ma a teljes forgalom több mint 80 százalékát teszi ki, és az üzletlánc célja, hogy a magyar részarány elérje a száz százalékot.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >