Tojáshéj

Tulajdonképpen már az Európai Unió összes tagországa érintett a fipronillal fertőzött tojások révén kitört botrányban. Eredetileg egy holland és belga telepen találkoztak az ellenőrök közegészségügyi kockázatot elérő szennyezéssel, és emiatt indult uniós razzia a tojótyúk-telepeken. Csak úgy mellesleg, a fipronil nevű rovarirtót már régen kitiltották az állattenyésztésből, de egyes országokban mégis használják ezt a szert. Végül több millió tojást kellett kivonni a forgalomból, bár a botrány kitörésekor még nem tartották valószínűnek, de később még Magyarországot is elérte a fipronilszennyezés, miután Németországból származó tojásokat magyarként tettek a polcra, és a vizsgálat során szennyezettnek minősültek.

Az idegesség egyébként, ha át is lépte az ingerküszöböt, az élelmiszer-biztonsági előírások újabb megsértése miatt kezdődött, mert ezzel a nemtörődöm magatartásukkal furcsa üzenetet küldtek a kinti telepek tulajdonosai a fogyasztóknak: hogy tudniillik nem vesződve az előírásokkal, előre megfontolt szándékkal szennyezett élelmiszereket állítanak elő.

A botrány méretére egyébként jellemző, hogy még az elmúlt 27 évben rendre csökkenő magyar termeléshez képest sem igazán nagy mennyiségről van szó. A rendszerváltás idején még 4,5 milliárdos termelésből mára 2,5 milliárd maradt, vagyis körülbelül 12 tojást eszünk meg havonta. A minden napra egy tojás szlogenje már a múlté.

A magyar helyzet amúgy némiképp más: itt nem a baromfitelepek felelős vezetői hánytak fittyet az előírásokra, éppen ellenkezőleg: nálunk magyar minőséget pecsételték hamisan a vékony tojáshéjra, amelyik hamar megrepedt a hazugság súlya alatt. Vagyis német tojást ma magyarként könnyebb eladni, vélik a kereskedők.

A „Vásárolj hazait” mozgalom tehát elérte a célját, és ezt néhány millió szennyezett tojás árán sikerült lemérni. Az ilyesfajta befektetések árát pontosan meg lehet ismerni, haszna már kevésbé mérhető formában szokott feltűnni. Itt viszont egyértelmű a helyzet, a magyar fogyasztók preferenciája érezhetően előtérbe helyezi a hazai termékeket.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal természetesen lépett: vizsgálódott, és megkezdte a vizsgálati jegyzőkönyvek kiállítását azoknak a tojáspiaci vállalkozásoknak, amelyek nyilatkoztak arról, hogy nem használnak fipronilalapú rovarirtó szereket, illetve olyan alapanyagokat, amelyek fipronilt tartalmaznak. A hivatal lapzártánkig 15 tojáspiaci vállalkozás számára állított ki jegyzőkönyvet. //