Többmilliárdos kárt okoznak évente Magyarországon a hamisított élelmiszerek és italok

A hamisított élelmiszerek és italok a fogyasztók egészségét, a legális gyártókat és Európa kulináris örökségét egyaránt veszélyeztetik – figyelmeztet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) a hamisítás elleni világnap alkalmából. A hivatal szerint az e-kereskedelem bővülése tovább növeli a kockázatokat, hiszen az online piactereken egyre nehezebb megkülönböztetni a valódi és hamis termékeket.

Komoly egészségügyi és gazdasági kockázat

A hatóságok által lebonyolított OPSON művelet 2024-es adatai szerint egyetlen akció során 91 millió euró értékű hamisított és nem megfelelő minőségű élelmiszert és italt foglaltak le – köztük metanolt, higanyt és toxikus növényvédő szereket tartalmazó tételeket is. Ez nemcsak a közegészségügyi kockázatot jelenti, hanem a szervezett bűnözés jelenlétét is igazolja az élelmiszerhamisítás mögött.

Az EU-ban évente közel 5700 munkahely szűnik meg a szektorban a hamisítás következményeként, és 2 milliárd eurónyi adóbevételtől esnek el a tagállamok. Magyarországon 270 munkahely kerül veszélybe, az éves veszteség pedig 39 millió euróra – mintegy 16 milliárd forintra – rúg.

A bor a legveszélyeztetettebb kategória

A borok és szeszes italok a leggyakrabban hamisított termékek közé tartoznak, különösen az olyan országokból származó szállítmányok esetében, mint Kína és Törökország. A hamisítók gyakran újratöltött üvegeket, hamis címkéket és manipulált csomagolást alkalmaznak, megnehezítve ezzel a termékek azonosítását a fogyasztók és a hatóságok számára is.

A luxustermékekkel való korábbi asszociációval ellentétben ma már a sütemények, tészták, chipsek és édességek is tömegesen megjelennek hamisított formában az EU külső határain lefoglalt áruk között – 2020-ban ezek képezték a második legnagyobb tételt.

Földrajzi árujelzők mint védekezési eszközök

Az EU földrajzi árujelző rendszere (GI) hatékony eszköz lehet a fogyasztók tájékoztatásában és a minőségi termékek védelmében. A több mint 3600 bejegyzett európai GI-termék közül a borok adják az összes értékesítés több mint felét, de az olívaolaj, húsfélék, tejtermékek és sörök is gyakran kerülnek a hamisítók célkeresztjébe.

A rendszer az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM), az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) és a hagyományos különleges termék (HKT) kategóriákon keresztül segít megkülönböztetni az eredeti termékeket a hamisítványoktól.

Hogyan ismerhető fel a hamisítvány?

Az EUIPO szerint a fogyasztók több lépésben is megvédhetik magukat. Érdemes kizárólag hivatalos kiskereskedőktől, megbízható forgalmazóktól, valamint a gyártók saját weboldalain vásárolni. A tanúsító logók, földrajzi jelölések és QR-kódok ellenőrzése szintén segíthet kiszűrni a hamis termékeket.

A hamis termékek gyakran tartalmaznak helyesírási hibákat vagy hanyagul kivitelezett csomagolást, ami árulkodó jel lehet. Az EUIPO által kiadott technológiai útmutató (ACAPT) több mint 40 eszközt sorol fel, amelyekkel a vállalkozások is hatékonyabban védhetik meg márkáikat.

Közös fellépés a hamisítás ellen

A 2024-es OPSON művelet keretében 22 ezer tonna hamisított élelmiszert és 850 ezer liter italt foglaltak le az európai hatóságok – ezek összértéke 91 millió euró volt. A művelet során 11 szervezett bűnözői csoportot számoltak fel és 278 személlyel szemben indítottak eljárást.

Az EUIPO célja, hogy a szellemi tulajdon védelmén keresztül hozzájáruljon az élelmiszer-ellátási lánc tisztaságához, a fogyasztók biztonságához és a gazdaság versenyképességéhez. Ehhez azonban nem elég a hatóságok fellépése: a gyártók és a fogyasztók tudatosságára is szükség van.