Többet főznének az X- és Y-generációk tagjai

A cikk a Trade magazin 2025/12-2026.01. lapszámában olvasható.

Vendégszerző:
Schauermann
Péter
üzletfejlesztési vezető
Impetus Research

A főzés sok ezer éve része az emberi kultúrának, a létfenntartás mellett élményeket és akár az önkifejezés egy formáját is nyújtva. A magyarok különösen büszkék ételeikre, és szívesen is foglalatoskodnak a konyhában maguk vagy másik örömére. Ez köszön vissza az Impetus Research éTREND 2025. kutatásának adataiban is, melyek szerint a magyarok 81%-ának háztartásában hetente több alkalommal is főznek vagy sütnek, közülük 32% háztartásában pedig szinte mindennap. A 18–69 évesekre reprezentatív felmérésben a magyarok tizede (11%-a) nyilatkozta azt, hogy otthonukban hetente csak egyszer készítenek meleg ételt, 9% háztartásában pedig ritkábban vagy sosem.

A kutatás adatai alapján a felnőtt magyarok harmada egyedüli szakács a családban, és nem ragad más fakanalat otthonában. Nagyobb arányban válaszolták ezt a hölgyek (50%-uk) és az X-generáció tagjai (41%-uk). Közel minden második felnőtt (45%) mással vagy másokkal osztozik a konyhán, azaz nem csak egy személy főz vagy süt a családban. A Z-generáció tagjaira különösen nagy arányban (56%-ra) igaz, hogy másokkal együtt főzőcskéznek otthon, ahogy a gyermeket nevelő személyek is inkább megosztják a főzés terhét vagy örömét egymással. A lakosság hatoda inkább másra bízza a konyhai munkákat, különösen igaz ez a férfiakra és a „baby boomer” generáció tagjaira.

Az otthoni főzés a 18–69 éves magyarok 22%-a számára jelent nehézséget vagy kötelezettséget, míg 52%-uk nem éli meg ezt a tevékenységet teherként. Az átlagosnál nagyobb arányban jelent inkább megoldandó feladatot, semmint örömet a főzés a 35–45 éveseknek, valamint azoknak, akik ritkábban főznek, vagy valamilyen diétát követnek. Ezzel ellentétben kevésbé teher a főzés a „baby boomer” generáció tagjainak, a „gyakori szakácsoknak” és azok számára, akik másokkal közösen készítik otthon az ételeket.

A magyarok 46%-a szívesen főzne gyakrabban, ha erre ideje és lehetősége lenne, leginkább azok nyitottak erre, akik valamilyen diétát követnek, akik gyermeket nevelnek, vagy akik nem egyedül főznek otthon. Ezzel szemben a válaszadók negyede semmiképpen nem szeretne több időt eltölteni a konyhában, főleg azok, akik most sem vesznek részt a meleg ételek elkészítésében, vagy jelenleg is gyakran főznek.

Minden második felnőtt magyar szeret új recepteket kipróbálni a főzés során. Különösen nyitottak eziránt a nők, az Y- és Z-generáció tagjai, valamint az otthonukban gyakran főző személyek. Minden ötödik magyar (21%) viszont ragaszkodik a bevált ízekhez és ételekhez, és nem szeret újdonságokkal kísérletezni a konyhában.

Más nemzetek ételeit a magyarok 52%-a szereti megfőzni, megkóstolni, 18%-uk ezzel szemben inkább a magyar fogásokat keresi és készíti el otthon. A nemzetközi ízek iránt fogékonyabbak a felsőfokú végzettségűek, az Y- és Z-generációk tagjai, a gyakori otthoni szakácsok, illetve az egészségtudatos honfitársaink. Ezzel szemben az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők és a „baby boomer” generáció tagjai között találjuk inkább azokat, akik idegenkednek a külföldi étkektől.

Ha elérhetőek az üzletekben, a magyarok 38%-a venne a főzéshez mosott, tisztított és darabolt alapanyagokat, hogy ezzel is időt spóroljon meg. Különösen nyitottak a konyhakész hozzávalók beszerzésére az Y- és Z-generációk tagjai (45%-uk és 40%-uk), a gyermekkel rendelkező szülők, és azok, akik ritkán főznek otthon. A lakosság harmada, főleg az X- és baby boomer generáció tagjai, ugyanakkor inkább saját maguk készítenék elő az alapanyagokat a főzéshez.

– A főzés továbbra is az egyik leggyakoribb otthoni tevékenység. Az, hogy a fiatalok szívesen újítanak vagy próbálnak ki innovatív megoldásokat és technológiákat, nem új jelenség. A konyhában ez új receptek és nemzetközi ételek kipróbálását jelenti számukra. Örömteli tény, hogy a fiatalok nyitottak az otthoni főzésre, közülük sokan már most is aktívak a konyhában, sőt akár gyakrabban is főznének, ha erre idejük és lehetőségük lenne. Emiatt is mutatnak nagyobb nyitottságot a konyhakész alapanyagok beszerzésére „a jövő szakácsai”, hiszen ezzel időt takaríthatnak meg. Amennyiben e generációk tagjai családot alapítanak, gyakrabban lesz lehetőségük a konyhában alkotni, így e termékkörök jövőbeli piaci kereslete várhatóan komoly növekedési potenciál előtt áll – kommentálta az adatokat Schauermann Péter.

Az Impetus Research 2019 óta kérdőíves kutatások és egyéb piaci adatok elemzésével vizsgálja a magyar fogyasztói szokásokat és ezek változásait. Munkatársai széles körű piackutatási tapasztalattal és számos szektorban szerzett piacismerettel rendelkező szenior kutatási szakemberek.