Többen dolgoznak a magyar agráriumban, mint a rendszerváltozáskor

Nőtt a magyar agráriumban dolgozók száma (Fotó: AM/Vermes Tibor)

Nagy István szerint nem igaz, hogy kevesebben dolgoznak a magyar mezőgazdaságban, hiszen a gépesítés, automatizálás, robotizáció térnyerésével és új technológiák bevezetésével sok helyen kiváltották ugyan az élőmunkát, ugyanakkor ezzel növelték is az agráriumhoz kapcsolódó iparágakban dolgozók létszámát. Ezért történhetett meg az, hogy nőtt a magyar agráriumban dolgozók száma – fűzte hozzá. A tárcavezető örömtelinek nevezte, hogy hazánk mezőgazdasága az elmúlt évtizedekben képes volt válaszokat adni azokra a kihívásokra, amelyeket például az aszályok, a belső piacok elvesztése vagy a gyors éghajlat- és klímaváltozás hozott magával. Olyannyira sikeres volt ez, hogy a magyar agráriumévekkel ezelőtt kitűzött célját, miszerint az agrárexport 2027-re érje el a 15 milliárd eurót, már most sikerült elérni, ezért a célokat újra kell fogalmazni – mondta. Nagy István az export összetételével kapcsolatban elmondta: korábban a magyar mezőgazdaságra az volt a jellemző, hogy alapanyagot exportált és abból készített készterméket importált. Mostanra viszont a magyar agrár- és élelmiszerexport 72 százaléka feldolgozott termékből áll, amelyeknek jelentős a hozzáadott értéke.

A miniszter beszélt arról is, hogy a kormány Európában egyedülálló módon az uniós forrásokhoz a maximálisan adható 80 százalékot teszi hozzá nemzeti forrásból

Ezzel megháromszorozódott a rendelkezésre álló támogatási keret, így „egy ciklus alatt hármat tudunk előre lépni”. Hozzátette: ezért „nőnek ki a földből” új mezőgazdasági telephelyek országszerte, amelyek aztán „tolják előre a magyar nemzetgazdaságot”. Nagy István kiemelte: az elmúlt bő egy évtized sikerei azt eredményezik, hogy ma már van értelme a vidéki létnek, és érdemes az agráriumban dolgozni.

Törő Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője méltatta a Tamfarm Kft. tulajdonosát, a Tamási-családot

A család mezőgazdasággal kapcsolatos víziója kitörési pont lehet a jövőben, miközben helyben adnak munkát és értéket teremtenek. Tamási Péter, a Tamfarm Kft. ügyvezetője elmondta, hogy családjuk több mint 30 éve mezőgazdasággal foglakozik, földjeik nagy része Zámoly környékén van, így felmerült az igény egy központi telephelyre. Jelezte, hogy ennek megvalósításában nagy segítség volt a pályázat. A Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása című felhívásra nyújtottak be támogatási kérelmet, amelyből zöldmezős beruházásként jött létre az új telephely. A családi gazdaság az 1,6 milliárd forintos projekt részeként az első ütemben felépített két, egyenként 6000 tonnás terménytárolót, egy gabonaszárítót két tisztítóval és beszerezte a szükséges anyagmozgató gépeket. Mindehhez valamivel több félmilliárd forintnyi támogatást nyertek el. Ezzel párhuzamosan elkészült egy 800 négyzetméteres mezőgazdasági gépjavító és kiszolgáló épület, a megfelelő telepi infrastruktúrával. Ezt saját erőből és banki hitelből, támogatás nélkül építette meg a cég. A nyilvános cégadatok szerint a Tamfarm Kft. a 2023-as üzleti évben 207,8 millió forint nettó árbevétel mellett 23 millió forint nyereséget ért el. Tavalyelőtt 131,1 millió forintos nettó árbevételt és 48 millió forintnyi adózott eredményt realizált a társaság.

MTI