Több zöldség, kevesebb gyümölcs fogy

Az uniós csatlakozás előtti időszakban 2,8-2,9 millió tonna körüli volt a magyarországi zöldség- és gyümölcstermelés. 2004-et egész Európában túltermelés, és ezzel együtt rendkívül alacsony árak jellemezték.Tavalyelőtt Magyarországon szárazság, 2005-ben pedig fagy és rendkívül csapadékos év csökkentette a termést. Ezért tavaly 2,1-2,2 millió tonnás össztermés volt. Nehezítette a magyar kertészek helyzetét, hogy a csatlakozás évében nem jutottak hozzá a támogatáshoz. Ez a másfél esztendő további gondokat is okozott, ugyanis a támogatás elhúzódó folyósítása miatt a már megalakult termelői szervezet (TÉSZ) 40 százaléka tönkrement, vagy nehéz helyzetbe került.

Az áruhiány jelei
2006-ban a szerencsésebben alakuló időjárásnak és a piaci helyzetnek köszönhetően ismét növekedett a termelés, és az esztendőt várhatóan 2,6 millió tonnás terméssel fejezik be. Amint Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyü­mölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, annak ellenére, hogy a tavalyinál jóval több zöldség és gyümölcs termett, kül- és belpiacon az áruhiány jeleit tapasztalják.
Az évek óta elmaradt műszaki és tárgyi fejlesztés hiányáért most súlyos árat fizet az ágazat, ugyanis a magyar termékekkel nem tudják kielégíteni a megnövekedett bel- és külföldi igényeket. Ezért tarják fontosnak a 2007 és 2013 közötti nemzeti fejlesztési tervet, s azt, hogy termékre, régióra és piacra fokuszált tervet pontosan kell végrehajtani.
A hazai zöldség-, gyümölcsfogyasztásban megfigyelhető, hogy importtermékekkel szemben a vásárló szívesebben választja a magyar terméket. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a vásárló igényelné a magyar árut, de nem mindig találja meg megfelelő áron. Ráadásul a magyar termelők az importáruval szemben elveszítik a csomagolási, kiszerelési versenyt. Ezért az olcsóbb árut kereső vevő kénytelen a külföldit választani. Ez ellen a magyar termelők versenyképesebb termeléssel, illetve erőteljesebb marketinggel harcolhatnak. Mártonffy Béla úgy véli, hogy éppen ezért a közösségi marketingnek óriási a szerepe. Többéves programokra lenne szükség.
A zöldség-, gyümölcsfogyasztás egész Európában csökken. Magyarországon az étkezési szokások változása viszont kedvez a fogyasztás növekedésének. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai szerint 2005-ben 170 kiló volt az egy főre vetített zöldség-, gyümölcsfogyasztás. Ezen belül 105 kiló a zöldség részesedése. A statisztikai adatok szerint az elmúlt években a zöldségre nézve kismértékben emelkedett az arány, a gyümölcs rovására.
Ha a zöldség-gyümölcs ágazat növelni akarja piaci részesedését, akkor a nyomon követhetőség terén pótolni kell a lemaradást, hangsúlyozta Mártonffy Béla.