Több új irányelvvel bővült a Magyar Élelmiszerkönyv

Több új irányelvvel bővült a Magyar Élelmiszerkönyv, új szabályozás született a kézműves termékekkel, a fűszerpaprika-őrleményekkel kapcsolatban, egy új irányelv biztosít eligazodást a transzzsírsavak vizsgálatához, rögzítették a hagyományőrző cukrászati termékek szabályait és befejeződött a tartósítóipari irányelvek átdolgozása – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI-vel kedden.

A Vidékfejlesztési Értesítőben megjelent a kézműves élelmiszereket részletesen szabályozó irányelv célja az, hogy egyértelműen megkülönböztethetők legyenek a kézműves technológiával készült termékeket az ipari módszerekkel és méretekben előállítottaktól. A szabályozás kiterjed a kenyérfélék, a pálinka, az étolajok, a bor- és gyümölcsecetek mellett a sertéshús készítményekre, az egyes tejtermékekre, a lekvárokra, a szörpökre, a fagylaltokra, illetve a fűszerpaprika-őrleményekre – közölte a VM.

Kiemelik: a fűszerpaprika-őrleményekre vonatkozóan is megjelent két új irányelv, az egyik irányelv az alapkövetelményekről szól, a másik pedig a különleges fűszerpaprika követelményét határozza meg. A magyar fűszerpaprikák hagyományos megnevezései sem tűnnek el, mivel az I. osztályú őrlemény esetén kiegészítő információként feltüntethető lesz a „csemege”, a II. osztályú őrlemény esetén pedig az „édesnemes” megnevezés is.

Szigorúbb minőségi elvárásokat határoz meg a különleges fűszerpaprika irányelv annak érdekében, hogy vissza lehessen állítani a klasszikusan magas minőségű magyar fűszerpaprika tekintélyét a piacon. Ha pedig valaki a különleges jelzőn kívül még a „kézműves” megnevezést is fel kívánja tüntetni, akkor a fogyasztó méltán várhatja el, hogy a csomagolásban hagyományos, kézi szedésű, csumázott, nem géppel szárított fűszerpaprika őrleményt találjon. A szabályozás további új eleme, hogy a csomagolás szembetűnő helyén kell feltüntetni a fűszerpaprika termesztésének helyét és továbbra is jelezni kell a termék édes, enyhén csípős, csípős, vagy nagyon csípős jellegét – közölték.

A közlemény szerint az utóbbi években világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kapott az élelmiszerekben található transzzsírsavak mennyisége, amelyek jelentős kockázati tényezőt jelentenek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Az egészségügyi tárca rendelete az élelmiszerekben lévő transzzsírsavak megengedhető mennyiségéről, a transzzsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazási feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről, valamint a lakosság transzzsírsav bevitelének nyomon követéséről szóló szabályokról rendelkezik.

A Magyar Élelmiszerkönyv új irányelve biztosítja, hogy az élelmiszer-vállalkozók és a hatóság azonos analitikai módszerrel mérje az élelmiszerek transzzsírsav tartalmát és az azokban természetesen előforduló transzzsírsavak korrekcióját azonosan vegyék figyelembe.

Megjelent a hagyományőrző cukrászati termékekre vonatkozó magyar élelmiszerkönyvi szabályozás is: az első olyan irányelv, amely cukrásztermékekre vonatkozik.

Az irányelv alapján 2015. január elsejét követően a magyar cukrászati hagyományokhoz szorosan köthető dobostortát, az Esterházy-tortát, a rigójancsit, az indiáner fánkot valamint a krémest és a franciakrémest csak az irányelvben meghatározott minőségű összetevőkből, az abban rögzített receptúra szerint lehet elkészíteni.

A Magyar Élelmiszerkönyv tartósítóipari irányelvei között az egyik legfontosabb fejezet a hőkezelt élelmiszerekre vonatkozó szabályozás. Ide tartoznak a gyümölcs és zöldség befőttek, konzervek, a lekvárok és szörpök, valamint a különböző gyorsfagyasztott zöldségek, gyümölcsök is.

A szabályok betartását az élelmiszerlánc felügyeleti hatóságok kiemelten ellenőrzik – olvasható a VM közleményében. (MTI)