Több száz millió hektár vár Afrikában a földművelésre
Idén Akinwumi Adesina, az Afrikai Fejlesztési Bank elnöke kapta a World Food Prize díjat. A nemzetközi elismerést az 1970-ben Béke Nobel díjat kapott Norman E. Borlaug alapította, és azok munkáját honorálják annak odaítélésével, akik sokat tesznek a világ élelmezésével kapcsolatos problémák megoldásáért – olvasható az origo.hu-n. Az idei díjazott úgy véli: Afrikában hatalmas potenciál rejlik, de az ott élők külső segítség nélkül nem tudják kihasználni a területek mezőgazdasági adottságait.
Az elsődleges cél az, hogy megszűnjön az a jelenlegi állapot, miszerint a kontinens élelmiszerimport nélkül nem képes megoldani lakosságának ellátását – fejtette ki Akinwumi Adesina, a World Food Prize elismerést idén átvevő díjazott. Szerinte nincs semmilyen leküzdhetetlen oka annak, hogy Afrika végre teljesen önellátó lehessen, és ehhez a hatalmas szavannák jelentik a kulcsot.
Potenciállal nem lehet jóllakni
Az afrikai szavannák nagysága eléri a 600 millió hektárt, ami több mint 60 magyarországnyi területnek felel meg. Ebből hozzávetőlegesen 400 millió hektárt tartanak mezőgazdasági művelésre alkalmasnak, ami óriási, kiaknázatlan lehetőséget jelent.
Csakhogy potenciállal nem lehet jóllakni”– mondja Adesina, utalva arra, hogy a kontinens minden valószínűség szerint nemzetközi segítség nélkül nem tudja megoldani a hatalmas területek hasznosítását. Szerinte egy teljesen új agrokulturális rendszer kialakítására van szükség a sikerhez.
Ez magában foglalja a földfelosztási szisztémák újragondolását, az adók és járulékok kérdését, valamint az innovatív művelési eljárások bevezetését és a mezőgazdasági termények kereskedelmének támogatását. Afrika ugyanis évente mintegy 35 milliárd dollárt költ élelmiszerek importjára, ami a jelenlegi trendek alapján, 2030-ra 110 milliárd dollárra fog nőni. Erre pedig nem lenne szükség akkor, ha a kontinensen sikeres mezőgazdasági fordulatot hajtanának végre.
Adesina hangsúlyozta, hogy a globális élelmiszertermelés növekedése ellenére, a világon még mindig 700 millió ember él mélyszegénységben, 800 milliót fenyeget az éhínség, vagy krónikus éhezés. Kétmilliárd ember él valamilyen, az életminőségére hatással lévő egészségügyi problémával, és 150 millió, 5 évesnél fiatalabb gyermek alultáplált.
A díjazott szeme előtt a brazil és a thai példa lebeg. Szerinte Brazíliában és Thaiföldön sincsenek ideális környezeti adottságok a mezőgazdaság számára, különösen a termőterületek tekintetében. Ez a két állam mégis sokat tesz hozzá a globális mezőgazdasági termeléshez.
Adesina úgy gondolja, ha ezekben az országokban sikerült megvalósítani a mezőgazdaság fejlesztését úgy, hogy jelentős élelmiszerexportáló országokká válhattak, akkor ez Afrikában is sikerülhet. Meglátása szerint, ehhez éppúgy jelentős beruházásokra és politikai akaratra van szükség, mint a két, példaértékűnek tartott államban.
Az idei díjazott az ötödik afrikai származású, aki a díj alapítása óta átvehette azt. (origo.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Kiemelt hatósági vizsgálatok a szüret idején
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) idén ismét kiemelt ellenőrzés-sorozatot végez…
Tovább olvasom >ELTE: a poloskák nagyobb szerepet játszhattak a beporzásban a földtörténet korábbi szakaszaiban
A poloskák nagyobb szerepet játszhattak a beporzásban a földtörténet korábbi…
Tovább olvasom >Emelkedő búzatermés várható az unióban és világszerte
Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) augusztusi előrevetítése szerint az…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: a béremelkedés üteme meghaladja az inflációt, felzárkózik a vidék
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint júniusban a teljes…
Tovább olvasom >Élelmiszeripari beruházási boom jöhet: közel 200 milliárd forint támogatásról döntöttek
Megszülettek az első döntések az élelmiszer-feldolgozók nagyobb léptékű fejlesztéseinek támogatásáról…
Tovább olvasom >K&H elemzői kommentár: Támaszt kapnak a háztartások
Júniusban a bruttó átlagbér 9,7 százalékkal nőtt éves szinten, a…
Tovább olvasom >