Több száz millió hektár vár Afrikában a földművelésre
Idén Akinwumi Adesina, az Afrikai Fejlesztési Bank elnöke kapta a World Food Prize díjat. A nemzetközi elismerést az 1970-ben Béke Nobel díjat kapott Norman E. Borlaug alapította, és azok munkáját honorálják annak odaítélésével, akik sokat tesznek a világ élelmezésével kapcsolatos problémák megoldásáért – olvasható az origo.hu-n. Az idei díjazott úgy véli: Afrikában hatalmas potenciál rejlik, de az ott élők külső segítség nélkül nem tudják kihasználni a területek mezőgazdasági adottságait.
Az elsődleges cél az, hogy megszűnjön az a jelenlegi állapot, miszerint a kontinens élelmiszerimport nélkül nem képes megoldani lakosságának ellátását – fejtette ki Akinwumi Adesina, a World Food Prize elismerést idén átvevő díjazott. Szerinte nincs semmilyen leküzdhetetlen oka annak, hogy Afrika végre teljesen önellátó lehessen, és ehhez a hatalmas szavannák jelentik a kulcsot.
Potenciállal nem lehet jóllakni
Az afrikai szavannák nagysága eléri a 600 millió hektárt, ami több mint 60 magyarországnyi területnek felel meg. Ebből hozzávetőlegesen 400 millió hektárt tartanak mezőgazdasági művelésre alkalmasnak, ami óriási, kiaknázatlan lehetőséget jelent.
Csakhogy potenciállal nem lehet jóllakni”– mondja Adesina, utalva arra, hogy a kontinens minden valószínűség szerint nemzetközi segítség nélkül nem tudja megoldani a hatalmas területek hasznosítását. Szerinte egy teljesen új agrokulturális rendszer kialakítására van szükség a sikerhez.
Ez magában foglalja a földfelosztási szisztémák újragondolását, az adók és járulékok kérdését, valamint az innovatív művelési eljárások bevezetését és a mezőgazdasági termények kereskedelmének támogatását. Afrika ugyanis évente mintegy 35 milliárd dollárt költ élelmiszerek importjára, ami a jelenlegi trendek alapján, 2030-ra 110 milliárd dollárra fog nőni. Erre pedig nem lenne szükség akkor, ha a kontinensen sikeres mezőgazdasági fordulatot hajtanának végre.
Adesina hangsúlyozta, hogy a globális élelmiszertermelés növekedése ellenére, a világon még mindig 700 millió ember él mélyszegénységben, 800 milliót fenyeget az éhínség, vagy krónikus éhezés. Kétmilliárd ember él valamilyen, az életminőségére hatással lévő egészségügyi problémával, és 150 millió, 5 évesnél fiatalabb gyermek alultáplált.
A díjazott szeme előtt a brazil és a thai példa lebeg. Szerinte Brazíliában és Thaiföldön sincsenek ideális környezeti adottságok a mezőgazdaság számára, különösen a termőterületek tekintetében. Ez a két állam mégis sokat tesz hozzá a globális mezőgazdasági termeléshez.
Adesina úgy gondolja, ha ezekben az országokban sikerült megvalósítani a mezőgazdaság fejlesztését úgy, hogy jelentős élelmiszerexportáló országokká válhattak, akkor ez Afrikában is sikerülhet. Meglátása szerint, ehhez éppúgy jelentős beruházásokra és politikai akaratra van szükség, mint a két, példaértékűnek tartott államban.
Az idei díjazott az ötödik afrikai származású, aki a díj alapítása óta átvehette azt. (origo.hu)
Kapcsolódó cikkeink
A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik
A ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni küzdelem a fertőzött…
Tovább olvasom >Megjelent az agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2025. évi felhívása
Az Agrárminisztérium 2025-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil…
Tovább olvasom >További segítség a ragadós száj- és körömfájás vírussal sújtott állattartóknak
Kihirdette a ragadós száj- és körömfájás vírus miatt előállt vis…
Tovább olvasom >További cikkeink
BCSDH: fokozni kell az erőfeszítéseket a klímavédelem terén
A BCSDH és a Deloitte legfrissebb klímavédelmi felmérése szerint a…
Tovább olvasom >Árrésstop árnyékában: így alakulnak a húsvéti bevásárlás költségei 2025-ben
Az idei húsvéti bevásárlási szezon igazi meglepetése nem a csokinyúl…
Tovább olvasom >Innovatív gombafehérjés desszerteket fejlesztett az Eroski
A spanyol Eroski áruházlánc a catering terén vezető Ausolannal, az…
Tovább olvasom >