Több szakember is megindokolta a hazai extrém élelmiszerdrágulást

A gyenge forint az egyik fő ok

„A hosszú távú trendek alapján sok termék magyar ára egy külföldi árhoz igazodik, a magyar folyadéktej vagy a sertéshús ára például rendre a német árat követi. A gyenge forint miatt viszont itt az átgyűrűző hatás ezeknél a cikkeknél felerősödött. Tehát ha Németországban drágulás van, akkor itt is az lesz, de még nagyobb mértékben”

– mondta Pesti Csaba, az AKI munkatársa.

Abban is egyetértenek a szakértők, hogy az év első felében az erős hazai kereslet is rendesen feltornázta az árakat.

„Az élelmiszer-fogyasztás volumenindexe majdnem 10 százalékkal emelkedett az első negyedévben, az ársapkás termékekből elkezdtek betárazni az emberek. A felhalmozást és költekezést azonban nemcsak a mesterséges olcsósítás okozta, hanem az is, hogy a választások apropóján a kormány rengeteg pénzzel dobta meg a lakosságot.”

– magyarázta a Telexnek Raskó György.

A magyar élelmiszeriparról általában kevesebb szó esik, mint az agráriumról, holott legalább ugyanakkora szerepe van az árak alakulásában. Helyzete pedig nem valami rózsás. Egyrészt mint Pesti Csaba az előadásában említi, a szektor cégeinek jövedelme és forrásellátottsága messze alulmúlja a mezőgazdasági cégekét, rosszabb az árbevétel-arányos jövedelmezőségük, nem kapnak uniós agrártámogatásokat. Következésképpen kevesebb tőkéjük is halmozódik fel, kevesebb a bankbetétük.

Ez azzal jár, hogy amikor baj van (például drasztikusan emelkednek a gyártási költségek), akkor ezeknek a cégeknek kevésbé van lehetőségük puffert képezni a saját forrásaik felhasználásával, tompítani a hirtelen jelentkező hatásokat. Az is elmondható a hazai élelmiszer-ágazatról, hogy energia- és munkaerő-hatékonysága alacsony.

Még több ok a Telex cikkében itt.