Több sebtől vérzik a sertésszektor

Ma Magyarországon hivatalosan még mindig több száz vállalkozás foglalkozik húsipari tevékenységgel, pedig számuk 2004 óta csaknem megfeleződött. A húsipar termelése egyre erősebben koncentrált: jóval kevesebb mint félszáz vállalat adja a hazai termelés háromnegyedét és az export döntő többségét. Jelentős változás a hazai húsfeldolgozás életében, hogy 2005-től elveszítette nettó exportőri pozícióját. Az elmúlt évek hazai folyamatai és a növekvő élőállat- és húsimport következtében két éve exportőrből nettó sertésimportőr országgá vált Magyarország. A hústermékek importja mellett jelentősen megnőtt a külföldi élő sertések behozatala is.
Idén a takarmányárak megduplázódása válsághelyzetbe hozta az ágazatot. Ilyen méretű árnövekedést áthárítani nagyon nehéz. A takarmányárak jelentős megemelkedése, a húságazatban a „fekete vonal” súlyának fokozatos növekedése, a belpiaci kereslet visszaesése, az erős forint okozta export-versenyképesség csökkenés együttesen azt eredményezheti, hogy az agrárkormányzat által mezőgazdasági preferenciaként kezelt magyar állattenyésztés és húsipar súlya nemhogy növekedne, de jelentősen csökken.

Padlón a felvásárlási árak
Tavaly decemberben a sertésállomány 4 millió darab volt – mondta Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára. A hazai árualapból 3,2 millió darab sertést vágtak le. Ezt növelte 700 ezer élő állat importja, vagyis az összes sertésvágás megközelítette a négymilliót.
Ez a korábbi év adataihoz képest 400 ezres növekedést jelent.
Idén az első 9 hónapban hárommillió sertést vágtak le Magyarországon, ami megfelel a korábbi évek teljesítményének. Ugyanakkor a tavalyi évnek megfelelő mennyiségű import érkezett az országba. Azonban a 2006. évi, kilónként átlagosan 300 forintos nagyságrendű élőállat-felvásárlási árak jelentősen csökkentek. Az első félévben a rendkívül olcsó lengyel import miatt, majd a nyári hónapokban bekövetkezett takarmány-árrobbanást követően is folytatódott ez a tendencia. November elejére a jellemző árak 250 forint körül alakultak, miközben az állattartók önköltsége 330 forint körül mozgott. Az egész ágazatra jellemző a veszteséges tevékenység. Menczel Lászlóné elmondta azt is, hogy tovább nehezíti a helyzetet, hogy a sertésenkénti 1800 forintos, úgynevezett állatjóléti támogatás április 30-ával megszűnt. Az év felében az ágazat nem jutott támogatáshoz.
A húsipar bruttó termelési értéke – ideértve a húskészítménygyártást is – jócskán 300 milliárd forint felett van. Ez az élelmiszer-ipari termelés több mint 16 százaléka. A magyar húsipar 2005-ben 3,6 millió sertést dolgozott fel, és több mint 120 ezer tonna húskészítményt állított elő. Pénzügyi eredményesség tekintetében az ágazat továbbra is komoly problémákkal küzd: az átlagos jövedelmezőség alacsony, alig 2-3 százalék. Tehát igen sok vállalkozás 2005 után negatív eredménnyel zárta a 2006-os évet is.
A hazai élelmiszerexport mennyiségének közel egyharmadát az állati eredetű termékek teszik ki.

Feketegazdaság: cirka 30 százalék
A koncentráció mind termelői, mind feldolgozói oldalon lassú ütemben növekszik. A tavalyi adatok szerint a VHT 3400 tagja közül 78 vállalkozás vágósertés-kibocsátása haladja meg az évi tízezret. Vagyis a tagság 2,3 százaléka értékesíti az összes sertés 56 százalékát. (Ezek az üzemek 2002-ben még 1,2 százalékos tömeget képviseltek, értékesítésük pedig az összes, vágóhídra küldött sertés 50 százalékát jelentette.) A legjelentősebben az egyéni gazdálkodók száma csökkent, lényegében megfeleződött. A vágóüzemeket illetően 6 vágóhíd teljesítménye haladja meg az évi 200 ezer sertést, ez a feldolgozói kör biztosítja a teljes magyarországi vágókapacitás közel 60 százalékát.
A számokból is kiderül: sok kis- és középüzem foglalkozik még vágással. A kombinát jelleggel működő üzemek még mindig jellemzőek a magyar húsiparra, közben a feketegazdaság részaránya 30 százalékra tehető, ami nagyban rontja a legálisan dolgozó üzemek lehetőségeit.
Az egy főre jutó húsfogyasztás alakulását csak becsülni lehet. A VHT információi szerint sertéshúsból az egy főre jutó évenkénti fogyasztás jelenleg 29 kiló körül alakul, míg marhahúsból 6 kilót fogyaszt évente egy átlag magyar.
A legnagyobb kihívás a piacon maradás és a piaci részesedés növelése, amely részben az egyre szigorúbb élelmiszer-biztonság, állatjólét, környezetvédelmi követelmények, részben pedig a fogyasztók igényeinek pontos ismeretén alapszik.