Több, mint jótékonyság – Milyen a jó CSR?

A cikk a Trade magazin 2024/8-9. lapszámában olvasható.

Az elmúlt időszak nehéz gazdasági helyzete nagy terhet rótt minden szektorra: a cégvezetők jelenleg főként az őszinte marketingkommunikációra és az etikus üzleti viselkedésre tudnak energiát szánni, míg más társadalmi problémák megoldása háttérbe szorult. A fenntarthatósági index fő pontszáma 38-ra csökkent, ami egypontos visszaesést jelent az előző időszakhoz képest. A kutatás több területet is felmért, beleértve a stratégiaalkotástól a fenntarthatósági jelentés készítéséig és auditálásáig.

A nehéz üzleti környezet és a környezeti fenntarthatóság új szabályrendszerének való megfelelés miatt kevesebb figyelem, energia és pénz jut a humán problémák megoldására

Itthon háttérbe szorultak a CSR témák

A legnagyobb visszaesést a társadalmi fenntarthatóság terén regisztrálták, ahol a CSR-alindex egy év alatt 46 pontról 30 pontra zuhant vissza. A kisebb, 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű cégek jelentős mértékben elfordultak a társadalmi fenntarthatóság témakörétől, míg a nagy, 4 milliárd forint feletti árbevételű vállalatok esetében is hasonló visszaesés volt tapasztalható.

Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője szerint nem arról van szó, hogy a vállalatvezetők kevésbé lennének elkötelezettek a társadalmi témák iránt, hanem inkább a nehéz üzleti környezet és a környezeti fenntarthatóság új szabályrendszerének való megfelelés miatt kevesebb figyelem, energia és pénz jut a humán problémák megoldására, ami persze hosszú távon kedvezőtlen hatást gyakorolhat a cégek versenyképességére.

Oké, de mi is az a jó CSR?

A CSR-re természetesen tekinthetünk az ESG egy lábaként is, amelynek segítségével egy vállalat környezeti és társadalmi felelősségvállalási kötelezettségeinek jelentős része letudható. Az ENSZ definíciója szerint ennél persze többről van szó:

„Egy megfelelően megvalósított CSR-koncepció számos versenyelőnyt hozhat, például jobb hozzáférést a tőkéhez és a piacokhoz, nagyobb eladást és komolyabb nyereséget, a jelentős megtakarítást a működési költségek terén, jobb termelékenységet és minőséget, hatékony humánerőforrás-bázist, jobb márkaimázst és reputációt, tartós ügyfélhűséget, valamint jobb döntéshozatali és kockázatkezelési folyamatokat” – olvashatjuk az ENSZ oldalán. Az ENSZ mellett az Európai Unió, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 26 000 és más kormányzati szervek is precízen kidolgozott keretrendszerrel segítik a vállalatokat a hatékony CSR-stratégia-alkotásban.

Az igazán jó CSR-programok között akadnak egészen kicsik, pl. egy cég újrahasznosítási programja vagy a helyi nonprofit szervezetekkel közös adománygyűjtő akciók, de egyre több az egészen grandiózus projekt is, mint pl. az Yvon Chouinard tulajdonában álló Patagonia sportruházat-kiskereskedelmi lánc 3 milliárd dolláros adománya egy klímaváltozás ellen küzdő alapítvány számára.

Hét fő trend 2024-ben

Íme, a főbb trendek a nagyvilágban és itthon:

Klímavédelem – Nem kérdés, hogy a CSR középpontjában a klímavédelem áll. A vállalatok nem csupán csökkentik szén-dioxid-lábnyomukat, hanem a megújuló energiák, a fenntartható ellátási láncok és a zöld technológiák köré építik új beruházásaikat.

Július elején megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok. A vállalatok feladatai közé fog tartozni az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelése, panaszkezelési rendszer működtetése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv készítése is. A kötelezettségeken túl a szabályozás lehetőségeket is teremthet a beszállítói lánc tudatos átvilágítása és indukált fejlesztések biztosítása révén. Az átvilágított kkv-k pedig akár célzott támogatásban is részesülhetnek, hogy biztosítsák a vállalati elvárásoknak való megfelelést – mutat rá a KPMG friss jelentése.

Magyarországon 2027-ig nagyjából 400 milliárd forint pályázati támogatás segíti ezeket a törekvéseket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kommunikációja szerint.

A CSR középpontjában a klímavédelem áll

Társadalmi méltányosság és inkluzivitás – Magyarországon a fenntarthatósági index szerint drámai csökkenés figyelhető meg a nemek egyenlő arányú részvételének fontossága, a sokszínű munkahely megteremtése, valamint a munka és magánélet egyensúlyának biztosítása terén. A társadalmi felelősségvállalás és a társadalmilag felelős befektetések iránti elkötelezettség szintén csökkent.

Közben a vállalatok a nagyvilágban egyre inkább aktív szerepet vállalnak a társadalmi egyenlőség és a hátrányos helyzetű kisebbségek befogadásának előmozdításában. Ez magában foglalja a munkahelyi sokszínűségi irányelvek bevezetését, a hátrányos helyzetű közösségek segítését, valamint a rendszerszintű egyenlőtlenségek kezelését. A vállalatok felismerik, hogy a sokszínű és befogadó munkaerő nem csupán erkölcsi kötelezettség, hanem üzleti előny is – erre hamarosan a magyar cégeknek is nyitottá kell válniuk.

Munkavállalói jóllét – A Catalytic Corps tanácsadó cég nemzetközi kutatása szerint a munkavállalók jólléte a CSR egyik fő témája 2024-ben. A vállalatok mentális egészségügyi programokba, rugalmas munkarendekbe és szakmai fejlődési lehetőségekbe fektetnek. Felismerik, hogy a munkavállalók jólléte létfontosságú a termelékenység, elkötelezettség és munkaerő-megtartás szempontjából. Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok, amelyben ez a téma különösen fontos szerepet kap.

Etikus ellátási láncok – Az etikus ellátási láncok egyre fontosabbá válnak a CSR-ben. A vállalatoknak hamarosan biztosítaniuk kell, hogy beszállítóik betartják az etikus munkaügyi gyakorlatokat, környezeti szabványokat és az emberi jogi elveket. A technológia és az adatelemzés alkalmazásával hatékonyan felügyelik és kezelik ellátási láncukat.

Már nem a részvényesekről szól minden – Míg a vállalatok korábban kizárólag a részvényesekre összpontosítottak, a legújabb trend az, hogy az összes érdekelt fél érdekeit kezdik figyelembe venni, beleértve az alkalmazottakat, az ügyfeleket, a közösségeket és a környezetet is.

Átláthatóság és elszámoltathatóság – Az átláthatóság és az elszámoltathatóság 2024-ben fontosabb, mint valaha. A vállalatok nyíltan kommunikálják CSR-kezdeményezéseiket, céljaikat és előrehaladásukat. A technológia segítségével nyomon követik és jelentik CSR-teljesítményüket, és elszámoltathatóak a fogyasztók, befektetők és szabályozók előtt.

Digitális felelősségvállalás – 2024-ben a digitális felelősség kiemelt szempont a CSR-ben. A vállalatok foglalkoznak az adatvédelem, a kiberbiztonság és a digitális befogadás kérdéseivel. A digitális technológiákat innovatív módon alkalmazzák CSR-kezdeményezéseik előmozdítására és az érdekelt felekkel való kapcsolattartásra.

Noha jelenleg a hazai vállalatok többsége csak lassan hangolódik a nemzetközi trendekre, nem kérdés: CSR több, mint csak jótékonyság: jó az üzletnek, a közösségnek, a környezetnek és az egész bolygónak. //

A Fenntartható Fejlesztési Célok (SDG-k) frissítésére van szükség

Vendégszerző:
Takács Júlia
CEO/alapító
CSR Hungary

Tíz elismert klímakutató arra szólította fel az ENSZ-t (Fuso Nerini vezetésével), hogy a 2030-ig szóló Fenntartható Fejlődési menetrendjét frissítse: többek között hosszabbítsa meg a határidőt 2050-ig, és tegyék egyértelműbbé, konkrétabbá a célokat. Ugyanis az eredeti, 2030-ra kitűzött záró dátum felénél a 17 fenntartható fejlesztési cél közül sok rossz úton, esetleg túl lassan halad, hiszen a COVID, a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok és a nemzetközi konfliktusok miatt a folyamatok alaposan lelassultak. Mindezt pedig figyelembe kellene venni az ENSZ jövő szeptemberi New York-i csúcstalálkozója előtt.

Egyes célok és régiók gyorsabban fejlődtek, mint mások, de a világ nagy része le van maradva, különösen az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok terén. Sok cél túlságosan homályos és nehezen mérhető.

Egy másik kulcsfontosságú kihívás annak megakadályozása, hogy egyes országok mások rovására fejlődjenek, hiszen komoly kihívás, hogy nem áll rendelkezésre elegendő finanszírozási mechanizmus ahhoz, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok elérjék a fenntartható fejlesztési célokat. //