Több külföldi járt tavaly a nyugati határ mellett

A KSH friss adataiból kiderül, hogy a nyugat-dunántúli turisztikai régió kereskedelmi szálláshelyein 2009 január–decemberében a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma alig egy százalékkal, de meghaladta a 2008-ban mért adatot. 2009-ben a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek, illetve vendégéjszakák száma egyaránt 8 százalékkal maradt el az előző év értékétől. A szálláshelyek árbevétele folyó áron 10 százalékkal mérséklődött. Decemberben is – akár a megelőző hónapok mindegyikében – alacsonyabb vendégforgalmat regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyek, mint 2008-ban. A szálláshely-szolgáltatási piacot 2008 vége óta visszaesés jellemzi. 2009-ben 3,2 millió külföldi vendég 9 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyformán 10 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
A vendégéjszakák számának tekintetében az öt legjelentősebb küldő ország közül (Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország) csak az osztrák vendégek által eltöltött éjszakák száma emelkedett az előző évhez képest, míg a többi országból érkezőké csökkent. A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban minden kategóriában mérséklődött az eltöltött éjszakák száma. Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyek 3,8 millió belföldi vendéget és 9,3 millió belföldivendég-éjszakát jelentettek, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt 7 százalékkal csökkent. A belföldivendég-forgalom kétharmadát fogadó szállodákban 8 százalékos visszaesés figyelhető meg az éjszakák számában 2008-hoz viszonyítva, panziók esetében 14 százalékos elmaradás következett be. A különböző utazási célok közül a hivatalos célból, illetve kongresszusra érkezők együttes aránya 29 százalék, ennek a piaci szegmensnek a vesztesége nagyobb az átlagnál. A szabadidejük eltöltése miatt utazók 12 százalékának elsődleges célja az egészségturizmus volt, ennek köszönhetően 2009-ben a szállodai vendégek több mint egynegyedét a gyógy- és wellness-szállodák fogadták. Az év során visszaesett a szállodák szobakihasználtsága is, ami átlagosan 43 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák 54, a négycsillagos házak pedig 49 százalékos foglaltságot értek el. 2009-ben a legnagyobb kihasználtsági arány a gyógyszállodáknál figyelhető meg (57 százalék), bár kapacitáskihasználtságuk 4 százalékponttal maradt el a 2008-ban mért szinttől.
A Balatonon és Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban 8 és 11 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben. A vendégforgalom visszaesése valamennyi turisztikai régiót jellemezte. A kereskedelmi szálláshelyek 2009-ben összesen 222 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 128 milliárd forint volt. Az összes bevétel –kétszázalékos infláció mellett – folyó áron 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 944 forint, az ötcsillagos kategória ennek kétszerese, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) pedig 6423 forint volt. Az átlagárak alakulása a külföldivendég-forgalom jelentős súlya következtében erősen függött a hektikusan (264–316 forint) mozgó forint/euró árfolyamtól. A forint az utóbbi négy évben az év nagy részében és éves átlagban is 2009-ben volt a leggyengébb. A turisztikai főidényben (július) a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2830 volt, kiadható férőhelyeinek száma négy százalékkal elmaradt az előző évitől, miközben Budapest szállodai kapacitása újabb 6 ezer férőhellyel bővült. Decemberben az idényszerűen működő szálláshelyek zárva tartása miatt ennél kisebb kapacitás állt rendelkezésre.
A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken decemberben közvetlenül 25 ezer főt foglalkoztattak, amely 5 ezer fővel volt kevesebb, mint a turisztikai főidényen belül (július) regisztrált érték. Az üdülési csekk forgalomgeneráló hatását jellemzi, hogy abból a kereskedelmi szálláshelyek 25,4 milliárd forintnak megfelelő összeget váltottak be, ami szakértői becslés alapján ezen szálláshelyek összes belföldi forgalmának 29 százalékával volt egyenértékű, és 2008-hoz képest hét százalékos folyó áras növekményt jelentett.