Több aktív turizmus kell a kormány szerint
A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia 2030-ig határozza meg az aktív turizmus fejlesztésének fő irányait Magyarországon, amelynek célja nemcsak a turisták számának növelése, hanem az egész társadalom egészségesebb és környezettudatosabb életmódjának előmozdítása is. A stratégia, amely már társadalmi egyeztetésen is átesett, most a megvalósítás szakaszába lépett, és 270 milliárd forintot irányoz elő a kormány erre a célra. Azonban a források felhasználása önmagában nem elég; az állami és civil szervezetek, nemzeti parkok, erdőgazdaságok, valamint az uszodák és fitnesztermek összefogása is szükséges a sikerhez – mondta Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős államtitkár a Rendezvény ReStart 2024 konferencián, a Turizmus.com beszámolója alapján.

A felkapott helyszínek, mint Dobogókő vagy a Holdvilág-árok, már túlterheltek
A stratégia egyik kiemelt célja, hogy a lakosság fizikailag aktívabb legyen, hiszen az elmúlt években jelentős romlás tapasztalható a gyerekek mentális és fizikai állapotában, valamint egyre több a túlsúlyos fiatal. A mindennapos iskolai testnevelés sem hozott átütő sikert, ezért átfogó, fenntartható megoldásokra van szükség, amelyek ösztönzik az aktív életmódot és az egészséges szokások kialakítását.
A stratégia fontos eleme a hálózatos gondolkodás, amely 2016 óta kormányzati szinten is megjelent. Petényi Mirkó, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ ügyvezetője rámutatott, hogy korábban számos beruházás nem volt átgondolt: például kerékpárutak gyakran egy település határában értek véget, a további folytatás nélkül. A hálózatokban való együttműködés célja, hogy az ilyen hiányosságokat kiküszöböljék, és a fejlesztések egymáshoz kapcsolódó rendszert alkossanak.
A fejlesztések irányát az is meghatározza, hogy a felkapott helyszínek, mint Dobogókő vagy a Holdvilág-árok, már túlterheltek. A cél az, hogy a kevésbé ismert területek, például a Cserhát vagy Békés vármegye túraösvényei is népszerűbbé váljanak. Ez nemcsak a turistaforgalom eloszlatását segítené, hanem az újonnan épült turisztikai létesítmények fenntarthatóságát is biztosítaná. Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója hangsúlyozta, hogy a cél az, hogy a turistaházak és szolgáltatások üzleti alapon is életképesek legyenek, elkerülve a fizetős túraútvonalak kialakítását.
A stratégia konklúziója, hogy az aktív turizmus fejlesztése során az ország egészére kell koncentrálni, összehangolva a különálló fejlesztéseket, és növelve a kevésbé látogatott területek népszerűségét, ezzel biztosítva a fenntartható turizmus jövőjét.
Kapcsolódó cikkeink
Ötödik állomásához érkezett Regölyön a Market Építő Zrt. ROM Vándor örökségmentő programja: átadták a Somolyi templomromot
Átadták a Market Építő Zrt. ROM Vándor programjának keretében helyreállított…
Tovább olvasom >KSH: júniusban a vendégek száma 4,4, a vendégéjszakáké 5,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit
2025 júniusában a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken közel…
Tovább olvasom >Visit Hungary: már több mint 10 millió turista érkezett az országba
Idén július 23-án lépte túl a vendégek száma a 10…
Tovább olvasom >További cikkeink
Eurostat: 2%-kal bővült az európai jégkrémgyártás 2024-ben
Az Eurostat friss adatai szerint 2024-ben az Európai Unióban 2%-kal,…
Tovább olvasom >Matcha Latte zabitalt vezet be kínálatába az Oatly az Egyesült Királyságban
Az idei nyarat új, matcha latte ízű zabitallal dobja fel…
Tovább olvasom >MBH-elemzés: A vártnál jobb GDP adatokat közölt a KSH
2025 második negyedévében a KSH által közzétett GDP adatok az…
Tovább olvasom >