Több aktív turizmus kell a kormány szerint

A felkapott helyszínek, mint Dobogókő vagy a Holdvilág-árok, már túlterheltek

A stratégia egyik kiemelt célja, hogy a lakosság fizikailag aktívabb legyen, hiszen az elmúlt években jelentős romlás tapasztalható a gyerekek mentális és fizikai állapotában, valamint egyre több a túlsúlyos fiatal. A mindennapos iskolai testnevelés sem hozott átütő sikert, ezért átfogó, fenntartható megoldásokra van szükség, amelyek ösztönzik az aktív életmódot és az egészséges szokások kialakítását.

A stratégia fontos eleme a hálózatos gondolkodás, amely 2016 óta kormányzati szinten is megjelent. Petényi Mirkó, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ ügyvezetője rámutatott, hogy korábban számos beruházás nem volt átgondolt: például kerékpárutak gyakran egy település határában értek véget, a további folytatás nélkül. A hálózatokban való együttműködés célja, hogy az ilyen hiányosságokat kiküszöböljék, és a fejlesztések egymáshoz kapcsolódó rendszert alkossanak.

A fejlesztések irányát az is meghatározza, hogy a felkapott helyszínek, mint Dobogókő vagy a Holdvilág-árok, már túlterheltek. A cél az, hogy a kevésbé ismert területek, például a Cserhát vagy Békés vármegye túraösvényei is népszerűbbé váljanak. Ez nemcsak a turistaforgalom eloszlatását segítené, hanem az újonnan épült turisztikai létesítmények fenntarthatóságát is biztosítaná. Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója hangsúlyozta, hogy a cél az, hogy a turistaházak és szolgáltatások üzleti alapon is életképesek legyenek, elkerülve a fizetős túraútvonalak kialakítását.

A stratégia konklúziója, hogy az aktív turizmus fejlesztése során az ország egészére kell koncentrálni, összehangolva a különálló fejlesztéseket, és növelve a kevésbé látogatott területek népszerűségét, ezzel biztosítva a fenntartható turizmus jövőjét.