Tizennégyszeresére nőtt a Kínába irányuló agrárexportunk

Több, mint 1400-szorosára nőtt hat év alatt a Kínába irányuló magyar sertéshúsexport, és jelentős exportcikké vált a toll és a bor is. A teljes kínai agrárkivitel az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint 14-szeresére bővült 2010-2016 között, de a 22,8 milliárd forintos tavalyi összforgalom még mindig csak közel egy százalékát tette ki a mintegy 2400 milliárd forintos összes magyar élelmiszerexportnak – írja az agrarszektor.hu.  A kormány a „keleti nyitás” politikájának tudja be a kínai piacbővülést, de az is tény, hogy a látványosnak látszó növekedés rendkívül alacsony bázishoz képest következett be.

A sertéshús vált a legjelentősebb magyar exportcikké a Kínába irányuló magyar agrárexportban. Az AKI adatai szerint a magyar sertéshúskivitel 11,8 milliárd forintot (37,8 millió eurót) ért el 2016-ban, szemben a 2010-ben regisztrált, 8 millió forint (29 ezer euró) körüli értékkel. Ez összesen 1475-szörös növekedésnek felel meg a legutóbbi két Orbán-kormány eddig eltelt időszakában.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a napokban a szlovéniai AGRA nemzetközi vásáron úgy nyilatkozott, hogy a Kínába irányuló teljes magyar élelmiszerexport nyolcszorosára nőtt hat év alatt, de az agrárszektor.hu-nak átadott AKI adatok ennél is nagyobb, 13-szoros növekedést mutatnak.

A magyar agrárkivitel összértéke 22,8 milliárd forint (73,3 millió euró) volt tavaly, míg 2010-ben 1,6 milliárd forintot (5,9 millió eurót) tett ki.

A statisztikák szerint a különböző húsok és vágási melléktermékek kínai exportja összesen 19,1 milliárd forintot (61,4 millió eurót) ért el 2016-ban, vagyis a 22,8 milliárdos teljes kínai kivitel zömét ez jelentette. Ez 522-szeres növekedést takar a 2010-es, 36,6 millió forintos (133 ezer eurós) adathoz képest.

A 11,8 milliárdos forgalmú sertéshús ezen belül bizonyult a legnagyobb részaránynak, míg például a különböző vágási melléktermékek és belsőségek 6,7 milliárd forintot (21,4 millió eurót) tettek ki 2016-ban. Ez utóbbiaknál a változás 785-szörös bővülésnek felel meg 2010-hez viszonyítva.
A sertés mellett a legjelentősebb magyar exportcikké a toll és a bor vált.

Madártollból 2010-ben 22 millió forint (81 ezer euró) értékben exportáltunk Kínába, míg ez az összeg 2016-ra 1,2 milliárd forintra (3,9 millió euróra) nőtt, ami 54-szerese a hat évvel ezelőtti adatnak. Jelentősen bővült a magyar borok kínai exportja is: 2010-ben 440 millió forint (1,5 millió euró) értékben exportáltunk bort Kínában, míg 2016-ra ez az érték 1,2 milliárd forintra (3,8 millió euróra) emelkedett, ami 2,7-szeres növekedést jelentett. Kína így a magyar borok negyedik legfontosabb felvevő piacává vált.

Fazekas Sándor közelmúltbeli nyilatkozataiban a látványosnak tűnő növekedést a kormány „keleti nyitás” nevű programjának tudta be, de az is tény, hogy a bővülés rendkívül alacsony bázisról következett be. Ráadásul az adatokból az is látszik, hogy a kínai export még mindig nagyon kis hányadát teszi ki a teljes magyar agrárkivitelnek.

A hazai agrárium 2016-ban 8 milliárd euró körüli teljes agrárexportot bonyolított le, amely mintegy 2400 milliárd forintos összforgalomnak felel meg. Ezt alapul véve a 22 milliárdos kínai kivitel a teljes tavalyi agrárgazdasági export egy százalékát sem érte el. Magyarország legnagyobb exportpiacainak továbbra is Németország és Románia számít.

Az agrárminiszter szerint ugyanakkor további lehetőségek kínálkoznak a Kínába irányuló magyar agrárexport bővítésére. Nemrég nyílt meg a lehetőség a búza- és a lóexportra, és folyamatban van a tej- és tejtermékekre vonatkozó akkreditácó is. A térség országai közül Magyarország rendelkezik a legtöbb termékre szóló akkreditációval a kínai piacra, és tárgyalások folynak arról, hogy Magyarország a régió Kínába irányuló élelmiszerexportjának egyfajta logisztikai bázisa legyen – közölte Fazekas Sándor. (agrarszektor.hu)