Tizenhárom éves csúcsra gyorsult az infláció az euróövezetben
A meredeken emelkedő energiaárak miatt tizenhárom éves csúcsra gyorsult az infláció az euróövezetben szeptemberben.

Tizenhárom éves csúcson az euróövezeti áremelkedés
Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) szerdán közzétett végleges, az előzetessel megegyező adatai szerint éves összehasonlításban 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában.
Legutóbb 2008 szeptemberében regisztráltak ennél nagyobb, 3,6 százalékos inflációt az euróövezetben.
Idén augusztusban még 3,0 százalékot, júliusban 2,2 százalékot, júniusban 1,9 százalékot, májusban 2 százalékot, áprilisban 1,6 százalékot, márciusban 1,3 százalékot, januárban és februárban pedig egyaránt 0,9 százalékot mértek.
Az euróövezetben szeptemberben is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 17,6 százalékkal. Az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek 1,9 százalékkal, a szolgáltatások pedig 1,7 százalékkal drágultak.
Az energiaárakat nem számolva 1,9 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig ugyancsak 1,9 százalékos volt.
Havi összevetésben 0,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben szeptemberben az előző havi 0,4 százalékos emelkedés után. Az energiaárakat nem számolva 0,4 százalékos volt a növekedés, a maginfláció pedig 0,5 százalékot emelkedett.
Az Európai Unióban az éves inflációs ütem 3,2 százalékról 3,6 százalékra gyorsult szeptemberben. Havi összevetésben augusztusban 0,3 százalékkal, szeptemberben pedig 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
Éves összevetésben Észországban és Litvániában emelkedtek a legnagyobb mértékben, egyaránt 6,4 százalékkal, a fogyasztói árak szeptemberben. A legkisebb ütemet Máltán (0,7 százalék), Portugáliában (1,3 százalék) és Görögországban (1,9 százalék) mérték.
A legnagyobb gazdaságok közül Németországban 4,1 százalékkal, Franciaországban 2,7 százalékkal, Olaszországban 2,9 százalékkal, Spanyolországban pedig 4,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves összevetésben.
Magyarországon éves szinten 5,5 százalékkal, havi összevetésben pedig 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak szeptemberben.
Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen.
Bár a legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy az utóbbi fél évben mért magas inflációs értékek átmeneti jellegűek, vita van arról, hogy az egyszeri árnyomások a másodkörös hatásokon keresztül mennyire épülhetnek be a tartós inflációba. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Gyorsuló infláció Magyarországon: brutális élelmiszerdrágulás és kérdéses hatékonyságú intézkedések
2025 februárjában ismét gyorsult az infláció Magyarországon: a fogyasztói árak…
Tovább olvasom >Elemző az M1-en: ez az árképzés pofátlan a multik részéről
Az élelmiszerkereskedő cégek számára hatalmas extraprofitot jelentő élelmiszer-árképzést ésszerű keretek…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert az árrés-korlátozás komoly ellenőrzését ígéri
Megvédjük a családokat és a nyugdíjasokat, meg fogjuk akadályozni az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >