Tíz százalékkal nőhetnek a reálbérek idén

Enyhe negatív meglepetést okozott az elemzőknek a béremelkedés ütemének májusi lassulása az áprilisihoz képest, amit elsősorban szezonális hatásokkal magyaráztak. Az év egészére továbbra is 10 százalékot meghaladó reálbér-emelkedést várnak, mert egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is alátámasztanak.

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggel kiadott jelentése szerint májusban a bruttó és a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál az áprilisi 14,6 százalékos és a márciusi 12,8 százalékos növekedés után. Az év első öt hónapjában 12,1 százalékkal emelkedtek a bérek.
A májusi 2,1 százalékos és az öthavi 2,4 százalékos inflációval számolva 10,6 százalékos májusi és 9,5 százalékos január-májusi reálbér-emelkedés adódik.

A vállalkozásoknál 10,4 százalékkal, a költségvetési szférában 15,4 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül számolva tavaly májushoz viszonyítva, és 309 ezer, illetve 318 ezer forintot tett ki.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek megküldött kommentárjában megjegyezte, a májusi statisztika enyhe negatív meglepetést okozott, de az adat továbbra is több mint kedvező. A munkaerő iránti kereslet eközben tovább emelkedett. A keresetek emelkedésének lassulása elsősorban szezonális hatásokkal magyarázható, melyek a nem havi rendszerességű fizetések alakulását befolyásolják. Idén májusban a nem rendszeres keresetek 2,2 százalékkal nőttek, míg áprilisban 21,3 százalékkal.
A versenyszféra és közszféra béremelkedésének eltérő üteme továbbra is az állami szféra egyes területeit érintő bérrendezésekre vezethető vissza.

Nemzetgazdasági szinten 86,8 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma egy év alatt, ugyanakkor 46,6 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, az elsődleges munkaerőpiacon tehát még jelentősebb növekedés ment végbe, azaz egyre feszesebb a munkaerőpiac – mutatott rá Virovácz Péter.

Ugyanakkor ez a bérnyomás még mindig nem jelent meg a fogyasztási vagy az inflációs adatokban. Mivel hasonlóan magas bérnövekedéssel lehet számolni az év hátralévő részében is, a fő kérdés továbbra is az, hogy vajon mikor épül be ez a költségsokk az árakba. „Könnyen lehet, hogy erre a kérdésre a választ 2018 elején kapjuk csak meg” – vélekedett az ING vezető elemzője.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szintén a várakozásoktól kissé elmaradó mértékűnek, de jelentősnek ítélte a bérek májusi emelkedését, amit a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatásával magyarázott.

Kiemelte: a makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres bérnövekedése 11,9 százalékra lassult az előző havi 12,5 százalékról.

A Takarékbank várakozásai szerint idén 13 százalék körüli mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Így a várt 2,3 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet idén, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31,1 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34,7 százalékkal nőhetnek a reálbérek.

A bérnövekedés azonban a mostani átmeneti, havi minimális lassulás ellenére ennél erőteljesebb is lehet, egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások – írta az MTI-nek küldött kommentárjában a Takarékbank elemzője.