Tíz magyarból heten változtattak vásárlási szokásaikon vény nélkül kapható gyógyszereknél és gyógyhatású készítményeknél

Európában a görögök 88, portugálok 79, horvátok és olaszok 75 százaléka gondolja úgy, hogy a válság befolyásolta az általa vásárolt OTC termékek mennyiségét és fajtáját.

Tíz magyar fogyasztó közül heten változtattak a recept nélkül kapható gyógyszerek, gyógyhatású készítmények és étrendkiegészítők vásárlásán és használatán, a pénzügyi válság hatására. Közülük legtöbben problémájukat alternatív megoldásokkal igyekeznek kezelni, például természetes anyagokat használnak vagy saját maguk készítenek ellenszert. Sokan úgy reagálnak, hogy megfontoltabban, inkább gazdaságos kiszerelés méretet választanak. Többek között ezt tárta fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat nemzetközi felmérése.

– Hazánkban a megkérdezettek 38 százaléka gondolja úgy, hogy a pénzügyi válság jelentősen befolyásolta az általa használt vény nélkül kapható gyógyszerek, gyógyhatású készítmények és étrendkiegészítők, más néven OTC termékek mennyiségét vagy fajtáját – tájékoztat Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. – További 35 százalék azt mondta, hogy kis mértékben hatott rá a válság az OTC termékek használatával kapcsolatban.

Ez az összesen 73 százalék nagyobb, mint huszonkilenc vizsgált európai ország 57 százalékos átlaga. Jelentős hatásról ugyanis Európában a válaszadók átlag 24, kisebb mértékűről pedig 33 százaléka számolt be.

Magyarországon a befolyásolt fogyasztók legnagyobb része, 44 százaléka az OTC termékekkel szemben alternatív megoldást keres; például természetes anyagokkal igyekszik gyógyítani magát vagy saját maga készít ellenszert. Racionálisabban választ gazdaságosabb kiszerelésméretet a válaszadók 33 százaléka.

További sorrend: olcsóbb márkákra váltott (27 százalék), kerüli az úgynevezett impulzus vásárlást vagy az otthoni készlet felhalmozását (25), keres az OTC termékhez hasonló, receptre kapható gyógyszert és azáltal spórol (19), szükség esetén az otthon tárolt vény nélkül kapható készítmények között keres használhatót (17), csak akcióban vásárol OTC-t (11), és panasz esetén nem vesz be semmit, hanem megvárja míg jobban lesz (10).

Osztoics Bernadett a nemzetközi összehasonlítással kapcsolatban rámutat:
– A magyar fogyasztók reakciója jelentősen eltér az európai átlagtól. Ugyanis földrészünk többi vizsgált országában a változtató megkérdezettek legtöbbje azt részesíti előnyben, hogy inkább kevesebbszer vásárol impulzus hatására vagy készletezés céljából (34 százalék). Utána következik, hogy otthoni készletében keres alkalmas OTC-terméket (33), esetleg alternatív megoldáshoz fordul (32).

További sorrend, az európai válaszok átlaga alapján: olcsóbb márkákra váltott (27), receptre kapható gyógyszerrel igyekszik megoldani a helyzetet (25), ésszerűbben választott kiszerelés méretet (23), nem vesz be semmit, hanem megvárja, míg jobban lesz (15), csak akcióban vásárol OTC-t (11).

Ha a pénzügyi válság hatását nézzük az OTC termékek használatára, akkor Görögország mutatója a legkedvezőtlenebb: ott a válaszadók 88 százaléka gondolja úgy, hogy a recesszió többé-kevésbé hatott az általa használt szerek mennyiségére vagy fajtájára. Azon belül pedig kiemelkedik 58 százalékkal azok aránya, akiknek fogyasztását nagy mértékben befolyásolta.

Táblázat. Néhány európai országban a pénzügyi válság befolyásolta-e a megkérdezettek által használt recept nélkül kapható gyógyszerek, gyógyhatású készítmények és étrendkiegészítők mennyiségét vagy fajtáját. A válaszadók százalékában.

Rövidítések: HU=Magyarország; AT=Ausztria; CZ=Csehország; HR=Horvátország; PL=Lengyelország; RO=Románia; SK=Szlovákia.

Forrás: Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat