Tíz év alatt megduplázódott az eper ára
Míg 2015-ben még 3,94 eurót kellett fizetni egy kilogramm hazai termesztésű eperért Németországban, addig 2024-re ez az ár 6,65 euróra emelkedett – számolt be a Die Welt. Ez 68,8 százalékos növekedést jelent, és a friss adatok szerint 2025-ben is folytatódik az áremelkedés, így az elmúlt 11 évben már biztosan 70 százalék feletti drágulásról beszélhetünk. A német vásárlók ugyanakkor továbbra is hajlandók prémiumot fizetni a hazai termelésű gyümölcsért, annak ellenére, hogy a piacon bőségesen kapható az olcsóbb, spanyol vagy görög importáru is – írja a G7.
Mi áll a drágulás hátterében?
A szamóca árának emelkedését több tényező befolyásolja: egyrészt csökkent a termőterület és a termelők száma, másrészt emelkedtek a termelési költségek – különösen a munkaerő ára. Németországban például az epertermesztés teljes költségének 50–60 százalékát teszik ki a munkabérek.
A forint gyengülése miatt azonban a magyar és a német árak közötti különbség euróban számolva szinte eltűnt, noha a hazai infláció sokkal gyorsabb ütemű volt. 2015 májusának végén az euró árfolyama 309 forint volt, így a német eper ára 1217 forintnak felelt meg, miközben a magyar piacokon jellemzően 600 forint körül mozgott a hazai vagy import szamóca ára. 2024 május végére az euró árfolyama 389 forintra nőtt, így a 6,65 eurós német eper kilónként már 2586 forintba került, míg Magyarországon az ár szintén duplázódott, 1200 forint körül alakult.
Háromszoros áremelkedés a magyar piacokon
A Magro.hu agrárportál adatai alapján, ha 2015-öt tekintjük kiindulási évnek, Magyarországon 2024-re 100 százalékkal, 2025-re pedig már 133 százalékkal drágult az eper. Sőt, 2023-ra nézve a legnagyobb ugrás is látható: akkor 216 százalékos drágulást regisztráltak – ez azt jelenti, hogy a fogyasztói ár több mint háromszorosára nőtt.
A hazai drágulás tehát nemcsak gyorsabb volt, mint Németországban, de az árazásban is erősebben tükröződtek a belföldi termelési nehézségek, valamint a forint gyengülése is jelentős szerepet játszott az árak felzárkózásában. Bár a hazai eper még mindig olcsóbb a német prémiumterméknél, a különbség mára már inkább technikai, mint valóságos – különösen, ha a vásárló pénztárcájából nézzük.
Kapcsolódó cikkeink
Digitális betétdíj-kupont vezet be a Lidl Németországban
2025. augusztus 4-től a Lidl valamennyi németországi üzletében digitális betétdíj-kupont…
Tovább olvasom >Lakásépítést szorgalmaz a német építésügyi miniszter az élelmiszerüzletek fölé
Verena Hubertz német építésügyi miniszter arra ösztönözné a nagy kiskereskedelmi…
Tovább olvasom >Felvásárolja a kelet-németországi Kathi sütőipari céget az Oetker
Megállapodást kötött a német Oetker-csoport a kelet-németországi Kathi sütőkeverékeket és…
Tovább olvasom >További cikkeink
Drágítja az élelmiszert, hogy túl sok kézen megy át? – Ellátási láncokról és a „rövidítés” illúziójáról beszélt Éder Tamás
Sokan gondolják úgy, hogy az élelmiszerek árából le lehetne faragni,…
Tovább olvasom >„Ez egy politikai termék” – Az árrésstopról és a kiskereskedelem válságáról beszélt az MNKSZ főtitkára
Szakmailag nem indokolható, mégis maradhat – így foglalható össze az…
Tovább olvasom >Rekordszámú visszaváltás: havi félmillió palackot adnak vissza a Kifli.hu vásárlói
Több mint 2,6 millió visszaváltott palack néhány hónap alatt –…
Tovább olvasom >