Titkos „24 órás gyárak” és online csatornák: új terepre költözik az illegális dohánypiac

„24 órás gyárak”: mobil, gyorsan szétszedhető üzemek

A cikkben megszólaló, a globális piacot jól ismerő iparági forrás szerint Európa-szerte – így Magyarországon is – terjednek a kis kapacitású, könnyen össze- és szétszerelhető „24 órás gyárak”. Ezek alacsonyabb sebességgel, akár lakókörnyezetben is működhetnek, a csomagolás sokszor kezdetleges vagy hiányos. A nagyobb egységeknél a szereplők az Economx szerint sokszor kalkulálnak a lebukással: a logika az, hogy a beruházás néhány hónap alatt – legkésőbb fél éven belül – profitot termel, még akkor is, ha később a hatóságok lefoglalják az eszközöket.

A NAV kommunikációjából idézett példa szerint egy budapesti illegális gyárban hatmillió szál cigarettát, valamint további huszonegymillió szál előállításához elegendő dohányt találtak.

Emberkereskedelem-gyanú és „importált” munkaerő

Az Economx írása emberkereskedelem gyanúját is felvető híresztelésekről számol be: a leírás szerint az illegális üzemekben gyakran azonosításra alkalmas papírok nélkül dolgoztatott, sokszor Kelet-Európából „elhurcolt” műszaki szakemberek dolgoznak, akik a lebukásig nem hagyhatják el a munkahelyüket. A cikk alapján a tudásuk később más, nyugati illegális üzemekben is „piacképessé” válhat bűnszervezeti csatornákon keresztül. A forrás szerint a hatóságok is érzékelik, hogy az ellátási lánc nemzetközi, és Magyarországon a NAV jellemzően kelet-európai állampolgárokat ér tetten.

A szövegben hivatkozott OLAF- és EUROPOL-értékelés szerint a dohánytermék-hamisítás és -csempészet gyakran ugyanahhoz az elkövetői körhöz kapcsolódik, amely más bűncselekménytípusokban (például emberkereskedelem, pénzmosás) is érintett lehet, miközben a dohányhoz kapcsolódó jogi kockázat több országban enyhébb, mint például a kábítószer-csempészeté.

A vape-ek feljövetele és az online értékesítés elleni fellépés

A cikksorozat szerint a 2024-es KPMG-jelentés már külön mérte az alternatív termékek illegális forgalmát, és arra jutott: látható feketepiac alakult ki, még ha kisebb is, mint a cigarettáké. A cikk kiemeli: míg a hevített termékeknél a hamisítás a bonyolultabb technológia miatt kevésbé jellemző, addig a zárjegy nélküli, ízesített e-cigaretták (vape-ek) esetében Magyarországot is érintő, kétes eredetű online kínálat látszik. A kockázat a beszámoló szerint az, hogy ezek a termékek sokszor nem minősítettek, és a fogyasztó ismeretlen összetételű eszközt vásárolhat.

Az Economx példát is hoz a hatósági fellépésre: a NAV beszámolója szerint munkatársai tesztvásárlással (egy online hirdetőtől rendelve) foglaltak le illegális termékeket, az eladó milliós nagyságrendű bírságra számíthat. A NAV emellett azt kommunikálta, hogy a csomagküldéses forgalmat egész évben, ünnepek előtt pedig fokozottan ellenőrzik, és hangsúlyozták: dohánytermék Magyarországon kizárólag dohányboltban értékesíthető.

KPMG: a szervezett bűnözés közelebb viszi a gyártást a végpiacokhoz

A KPMG-jelentés alapján az Economx azt emeli ki, hogy a szervezett bűnözői csoportok (OCG-k) az értéklánc optimalizálásával egyre gyakrabban a fogyasztói piacokhoz közelebb telepítik a gyártást. Ez csökkentheti a szállítási költségeket és a felderítési kockázatot, miközben a jelentés szerint látszik az is, hogy a lefoglalások mérete sok esetben csökken, ami arra utalhat: kevesebb készletet tartanak és gyorsítják a terítést. A terjesztésben pedig erősödhet a közvetlen fogyasztói (D2C) irány, online platformokkal és közösségi médiával megkerülve a hagyományos kiskereskedelmi pontokat.