Tisztulhat a húspiac az áfacsökkentés nyomán

Az áfacsökkentés folytatását szorgalmazzák a szakmai szereplők, miután 27-ről 5 százalékra csökkent január elsejétől az élő- és a félsertés áfája. A kormány szerint az intézkedés célja a feketegazdaság kifehérítése, az érintett vállalkozások versenyképességének növelése. Tartani lehet azonban attól, hogy a csalók a magasabb szinten feldolgozott árura, így az egyes húsrészekre és készítményekre állnak át.

Az áfacsökkentés kapcsán nem egyértelmű, hogy a félsertés esetében a bőrös vagy a nyúzott áru azonos megítélés alá tartozik-e. A szakmai szereplők szerint mivel a két termék azonos vámtarifaszám alá tartozik, hasonló megítélés alá kell esniük. A helyzet tisztázására a húsipari szakmai szervezetek rövidesen a NAV állásfoglalását kérik – értesült a Világgazdaság Online.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint az áfacsökkentéssel a vágóhidak likviditási helyzete javulhat. Az intézkedéssel az élősertés és a félsertés esetében értelmetlenné válik a feketeforgalmazás legelterjedtebb formája, ám más kiszerelésű tőkehúsoknál megnőhet a csalás kockázata. A gabonafélék, olajos magvak és egyes fehérjenövények esetében már élő fordított áfa tapasztalataiból kiindulva valószínűleg a mostani sertésáfa-csökkentés sem marad hatástalan. A növényi termékeknél azonban már látható, hogy a csalók más javakra, például lisztre, étolajra álltak át. A szakma ezért általános, valamennyi alapvető élelmiszerre kiterjedő áfacsökkentést tartana üdvözítőnek.

Sokáig úgy tűnt, hogy a politika hajlik arra, hogy legalább a húsok termékpályáin végigvigye a csökkentést. Lázár János a nyáron a sertés és a baromfi esetében a teljes termékpálya áfájának csökkentéséről beszélt, ám ebből végül nem lett semmi – vélhetően azért, mert ez túlságosan nagy bevételkiesést jelentett volna.

„Az élő- és félsertésre vonatkozó áfacsökkentési intézkedés egyelőre az első napjait éli, így korai lenne még értékelni a hatásokat. Ugyanakkor már november és december tájékán látszott, hogy elindultak bizonyos mozgások a piacon, amelyek a tisztulás irányába mutattak” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke lapunknak hozzátette: „bizakodunk, hogy mindez folytatódni fog, és az áfa csökkentési valóban érdemi tisztulást eredményez majd. Ha ugyanis a folyamatok visszaigazolják a politikai döntéshozó szándékait, akkor remélhető, hogy a későbbiekben az áfacsökkentés kiterjed a termékpálya egészére, valamint más termékpályákra is” – fogalmazott Éder.

Az élő- és félsertés esetében a kormány tavaly tavasszal még a fordított áfa bevezetésével foglalkozott, ám az elképzelést az Európai Bizottság az utolsó pillanatban megvétózta, azaz március 19-én megjelent közleményében elutasította Magyarország vonatkozó kérelmét. Így arról, hogy mégsem lépne hatályba április elsejétől a fordított adózás az élősertés, a félsertés és a takarmányok esetében március legutolsó napjaiban nyújtott be önálló módosító javaslatot egy fideszes parlamenti képviselő.

Korábban Magyarország felhatalmazást kapott a fordított áfa bevezetésére a gabonafélék, olajos magvak, és egyes fehérjenövények esetében. Ez az érintett terményeknél látványos eredményeket hozott, ám a csalók más termékekre tértek át. A Bizottság a sertések esetében azért nem engedélyezte a fordított áfa bevezetését, mert Magyarország a gabonafélék esetében nem tett meg mindent azért, hogy a csalásokat felderítő ellenőrzést szigorítsa – állt az indoklásban. (Braunmüller Lajos, Világgazdaság Online)