Tisztességes piaci módszerek az UCP Notice alapján

Rigó Csaba Balázs
elnök
Gazdasági Versenyhivatal

A több mint 50 résztvevő online jelenlétével zajlott esemény bevezetőjében Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke rámutatott:

– Egyre nagyobb a jelentősége az ilyen összejöveteleknek, amikor a reklámpiac egyre nagyobb szelete tolódik viharos gyorsasággal a változó digitális tér különböző platformjaira. Mi abban hiszünk, hogy a vállalkozások önkéntes jogkövetése a leghatékonyabb módja annak, hogy a fogyasztók élvezhessék a tiszta verseny előnyeit.

A GVH informál és edukál

A nemzeti versenyhatóság elnöke hangsúlyozta, a GVH célja nem a bírságolás, hanem a jogkövető magatartás és a versenypiacok tisztaságának elősegítése. E célból a hatóság tudatosan törekszik arra, hogy lényeges és követendő mondanivalója minden esetben közérthető formában jusson el mind a vállalkozások, mind a fogyasztók lehető legszélesebb köréhez.

Ennek egyik eszköze az elmúlt években a GVH által közzétett több tájékoztató célú szakmai anyag olyan témákban, amelyekben a piaci jelzések és versenyfelügyeleti tapasztalatok szerint a vállalkozások ismeretei támogatásra szorultak. Ilyen volt a 2017-ben kiadott, influenszermarketingről szóló tájékoztató, 2020 elején a gyermekeknek szóló reklámokkal kapcsolatos útmutató, illetve 2020 végén a zöld marketinggel kapcsolatban publikált anyag, amely napjaink reklámpiacának egyik leglényegesebb kérdéskörével kapcsolatos. Ez utóbbi területen mind a fogyasztók, mind a vállalkozások tudatosításra szorulnak. A tájékoztatóval a magyar versenyhatóság Európában elsők között foglalta össze a megfelelés kereteit és folytatott fogyasztói edukációs kampányt a greenwashing jelenségről már 2016-ban.

A bővebb szakmai tájékoztató anyagokon túl is igyekszik a GVH a vállalkozásokat támogató tanácsokat adni például a koronavírus elleni védekezést segítő termékek értékesítésével és reklámozásával kapcsolatos elvárások hangsúlyozásával a járvány eleji felfokozott helyzetben.

Az Európai Bizottság direktíváihoz készített iránymutatások is a fenti célt szolgálják, így nagyon hasznosak a tagállamok önkéntes jogkövetésre törekvő vállalkozásai számára. A legnagyobb előnyük talán az, amire a GVH is törekszik, hogy gyakorlatiasak, gyakorlati példákon keresztül mutatnak be egy-egy esetet.

Ami a felfrissült iránymutatást illeti, mindenképpen érdemes kiemelni, hogy az újdonságok a nagyobb szereplőket is érintik, elsősorban a digitális térben.

Konkrétabb fogyasztóvédelem a digitális térben

Dr. Zenisek Andrea
vezető
GVH Fogyasztóvédelmi
Iroda

Dr. Zenisek Andrea, a GVH fogyasztóvédelmi irodájának vezetője prezentációjában a 2021 decemberében módosított, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokhoz fűzött iránymutatás-csomagot helyezte kontextusba. Kiemelte, hogy a csomagban nem földindulásszerű változások, hanem nagyon komoly finomhangolások történtek a fogyasztóvédelem erősítése céljából elsődlegesen a fogyasztóknak az átalakuló digitális környezetben való konkrétabb és komolyabb védelmére.

A korábbiakban ún. guidance néven ismert, mára már inkább közleményekként ismert segédanyagok, nem jogszabályok, hanem a bírósági, illetve hatósági joggyakorlatot példákkal is illusztráló segédletek és iránymutatások. Céljuk, hogy elősegítsék az irányelvek megfelelő alkalmazását, növeljék az irányelv ma még mérsékelt ismertségét az érdekeltek körében, illetve támogassák a vállalkozások megfelelési törekvéseit, az új szabályokra való felkészülését és a már meglévő szabályok értelmezését.

Új és aktualizált fejezetek

Az iránymutatás egyértelműsíti, hogy a UCPD irányelv technológiasemleges, azaz a vállalkozás-fogyasztó (B2C) viszonylatban alkalmazott kommunikáció eszközétől és csatornájától függetlenül minden hagyományos eszközön túli digitális eszközre és tartalomra érvényes – online platformokra, ezen belül is a piacterekre, alkalmazás-áruházakra, keresőmotorokra, összehasonlító eszközökre, valamint minden olyan B2C gyakorlatra, amelyet algoritmusok, automatizált döntéshozatal használatával folytattak le. Emellett értelmezi az online terek átláthatóságát növelő régi és új szabályokat is.

Az iránymutatásban a Bizottság számos kérdésnek szentelt új fejezetet. Így kiemelt témaként tárgyalja a keresési eredmények átláthatóságát és a fizetett rangsorolás kérdését a keresési találatokban.

A felhasználói vélemények, fogyasztói értékelések kérdését illetően tisztázza, hogy ha egy kereskedő felhasználói értékelések közzétételét teszi lehetővé, akkor azt milyen keretek között kell megtennie.

A bizottsági szóhasználatban véleményformáló marketingnek nevezett kereskedelmi gyakorlatok, azaz az influenszermarketing kapcsán hangsúlyozta a szakember, hogy az influenszerekre a mindig hatályos fogyasztóvédelmi reklámszabályok érvényesek. A téma kapcsán fontos tisztában lenni azzal, hogy előállhatnak olyan helyzetek – főleg a gyermekek és egyéb különösen sérülékeny fogyasztók körében –, ahol az influenszermarketing a véleményvezér és a követői köre közötti nagyon erős bizalmi kapcsolaton alapulva akár agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet.

Kiemelt fejezetben esik szó az adatközpontú gyakorlatokról, így az adatvezérelt személyre szabásról és a sötét mintázatokról kitérve a személyre szabott megkeresésekre, azoknak korlátaira, az azonos termékek különböző fogyasztói csoportok számára eltérő áron történő értékesítésére, valamint a dinamikus árazás lehetőségére, ami nem minősül tiltott kereskedelmi gyakorlatnak.

Jelenleg nagyon forró téma, ezért önálló fejezet tárgyalja a videó-, mobil- és online játékok témakörét. Az igen szigorú megközelítés elvárja, hogy ha egy online játékban játékon belüli vásárlási lehetőségek vannak, akkor erre a kereskedő előzetesen felhívja a fogyasztók figyelmét, ahogy azt is, hogy virtuális pénzzel való fizetés lehetősége esetén annak valódi pénznemben való értékét is feltüntesse. Az iránymutatás nem megy el a tény mellett, miszerint az online játékoknál a kiskorú felhasználók kifejezetten sérülékenyek lehetnek, és kitér a – ha nem is így fogalmaz, de – függő felnőttekre is, aláhúzva, hogyha a tájékoztatás hiányából indulunk ki, akkor egy játékfüggő gyermek viselkedése nem biztos, hogy eltér egy játékfüggő felnőttétől. Alapelvként rögzíti a Bizottság az iránymutatásban, hogy ingyenesként nem hirdethető az az online játék, amelynek észszerű folytatása különböző vásárlásokhoz kötött.

Új fejezetet kapott a kettős minőség kérdése, valamint a szankciók és a közjogi és magánjogi jogérvényesítés lehetősége. Az új irányelv bírságküszöbként a vállalkozás árbevételének minimum 4%-át határozta meg, illetve, ha ez nem állapítható meg, akkor minimum 2 millió euró az a bírságmérték, amivel érdemes a vállalkozásoknak számolni.

Az új fejezeteken kívül egy mindenki által izgatottan várt fejezet is aktualizálásra került a zöld állításokról a közleményben. A témáról már a 2016-os guidance-ben is szó esett, de most új példák szemléltetik, hogyan érdemes megvédeni, alátámasztani bármely, kampányban alkalmazott zöld állítást.

A fogalomfrissítések a GVH sokéves gyakorlatát tükrözik

Az iránymutatás fontos fogalmakat is aktualizált, amelyek alapvetően tükrözik a GVH elmúlt sokéves gyakorlatát. Az ügyleti döntést szélesen értelmezi, minek okán nemcsak a fizetés és vásárlás minősül ügyleti döntésnek, hanem a szolgáltatás további igénybevételével kapcsolatos valamennyi ügyleti döntés is, így többek között az online linkekre kattintás, a hírfolyamban való továbbgörgetés vagy a hirdetések megtekintése is.

A sérülékenység fogalma szélesen értelmezendő, és az iránymutatás rámutat, hogy adott kereskedelmi gyakorlat során a sérülékenység dinamikus és helyzetfüggő lehet, azaz nemcsak a három hagyományos kör (idősek, betegek, gyerekek), hanem bárki minősülhet egy adott magatartás – különösen a sötét mintázatok – tekintetében sérülékenynek.

Fttv: a korábbi gyakorlatból levezethető szabályok

Dr. Zenisek Andrea tájékoztatása szerint az irányelvet 2021 novemberéig kellett a tagállamoknak implementálniuk, ami meg is történt, és aminek következtében 2022. május 28-án hatályba lép az Fttv. módosítása is, mely több új, de a korábbi gyakorlatból is levezethető szabályt tartalmaz.

Az új Fttv. egyrészről aktualizálta a termék fogalmát, amely már a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos tartalomra, jogokra, kötelezettségekre is kitér. Behozza új fogalomként a rangsorolást, illetve definiálja az online piacot.

A korábbi Fttv.-t egészíti ki a módosítás további, a termékek, szolgáltatások esetén lényegesnek minősülő információk rögzítésével. Ez fontos kiegészítés, mert az Fttv. logikája szerint abban az esetben állapítható meg egy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, ha az valamely lényeges tulajdonság tekintetében téveszti meg a fogyasztót.

Ezentúl lényeges lesz az az információ, hogy a terméket online piacon kínáló harmadik személy kereskedő-e vagy sem. Abban az esetben ugyanis, ha kereskedőtől vásárolja a fogyasztó a terméket az online piactéren vagy platformon, akkor megilletik őt a fogyasztóvédelmi jogok, míg, ha fogyasztótól vásárol egy platformon, akkor ezek a jogok nem fogják megilletni.

Fontos információnak minősül a keresési szempontrendszer, illetve a különböző keresések következtében létrejött rangsorolásnál ezeknek a paramétereknek a relatív fontossága abban az esetben, hogyha a fogyasztók lehetőséget kapnak a keresésre. Ez releváns lehet digitális össze.hasonlító eszközöknél, ahol a keresés maga az eszköz lényege.

Fogyasztói értékelések vonatkozásában, ha a vállalkozás biztosítja a hozzáférést ezekhez, akkor arról a fogyasztót tájékoztatnia kell, hogy biztosítja-e és hogyan az értékelések valódi és a terméket kipróbáló fogyasztóktól származását.

Feketelistás tényállásoknál a hatóság nem mérlegel

A fogyasztói értékelésekkel, a keresési eredmények átláthatóságával és a rendezvényekre szóló jegyek fogyasztók részére történő viszonteladásával összefüggő egyes gyakorlatok új feketelistás tényállásként kerültek az Fttv.-be, ami röviden annyit tesz, hogy itt önmagában ezeknek az egyes tényállási elemeknek a megvalósulásával minden további, annak fogyasztókra gyakorolt hatásának elemzése nélkül megállapítható a jogsértés. Ezekben az esetekben a GVH nem mérlegeli, hogy a fogyasztói kör sérülékeny-e, lényeges tulajdonság tekintetében történt-e a megtévesztés, alkalmas-e az adott kereskedelmi gyakorlat a megtévesztésre, hanem ha ezek a tényállási elemek megvalósulnak, akkor hezitálás nélkül megállapítja a jogsértést.

Megtévesztő gyakorlat lehet a kettős minőség alkalmazása

Új, megtévesztő gyakorlatként jelenik meg az Fttv.-ben a kettős minőség, aminek tekintetében nem az a probléma, hogy azonos termékeket különböző minőségben értékesítenek, hanem az, hogy erről nem tájékoztatják a fogyasztókat. Kettős minőség alkalmazása abban az esetben rendben lehet, ha ez jogszerű és objektív körülmények által megindokolt és alátámasztott.

Az árfeltüntetési szabályok kapcsán annyiban történik változás, hogy amennyiben egy kereskedő akciót hirdet, akkor az elmúlt 30 nap legkedvezőbb ára lehet a feltüntetendő referenciaár, amit a hatóság felé is tudnia kell igazolni. Ez a szabály Magyarországon egy árrendeletbe került be, amit a fogyasztóvédelmi törvény alapján nem a Versenyhivatal, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság, azaz az egyes kormányhivatalok ellenőriznek. Ez nem jelenti azt, hogy ne folytathatna a GVH is eljárást – bár nem a rendelet betartása tekintetében, hanem az eddigi gyakorlattal azonosan, az Fttv. megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat bemutató szakaszai alapján. //

Fazekas Ildikó
igazgató
ÖRT

– Nagy megtiszteltetés volt, hogy a GVH elnökétől és munkatársától közvetlen információt kaptunk a megújult UCP útmutatóval és a hamarosan hatályba lépő törvénnyel kapcsolatban. Az útmutató jobb megismerése nagy segítséget jelent az ÖRT tagjainak, hiszen számukra a megfelelés (compliance) kiemelten fontos. Biztos vagyok abban, hogy a mai eseményen részt vevő több mint 60 szakember hasznos információkat kapott a UCP Notice, valamint a módosult Fttv.-vel kapcsolatban. Nagyon jól sikerült az időzítés is, hiszen a május végén hatályba lépő új törvény előtti 3 hónap lehetőséget biztosít a megfelelő napi gyakorlat kialakításához, amelyben az ÖRT is segíti a tagjai munkáját – nyilatkozta Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója.

Gerendi Zsolt
főtitkár
ÖRT

– Nagyon fontos, hogy az ÖRT-nél mi is tisztában legyünk az útmutató és a törvény új elemeivel, melyeket be kell építenünk a napi gyakorlatunkba, legyen az akár az előzetes véleményezés, a konzultáció vagy akár a tagjaink körében nagyon népszerű tréning, amelyet az elmúlt két évben több mint 60 alkalommal, mintegy kétezer, a reklámkészítésben dolgozó szakember számára tartottunk meg. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlathoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalók állandó és nélkülözhetetlen részét képezik az önszabályozás keretrendszerét képező általános reklámetikai tréningünknek, és amelyet folyamatosan bővítünk a jogszabályi változások miatt. Ezért is fontos volt számunkra, hogy ebben a kulcsfontosságú témakörben a workshop alkalmából elsőkézből, pontos információkat kaptunk a GVH elnökétől és vezető munkatársától – fogalmazott Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

Hermann Zsuzsanna
elnök
MMSZ Zöld tagozata

– Az MMSZ Zöld Tagozata számára nagy megtiszteltetés volt egy ilyen eseményen az ÖRT mellett szerepelni, kiváltképp, hogy a tavalyi megalakulásunk óta ez volt az első szakmai programunk. Nagy örömmel működünk együtt továbbra is az ÖRT-vel a kommunikáció minden területén szakmai segítséget és információs támogatást nyújtó, közös GVH-programok szervezésében – mondta Hermann Zsuzsanna, az MMSz Zöld Tagozatának elnöke. //