Tévhitekkel küzd a baromfiágazat

Szeptember elsején kezdődött a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrum Vezérigazgatóságának (AMC) 2012-es baromfikampánya. „Célunk a magyar baromfitermékekkel szembeni bizalom erősítése, a »Magyar Baromfi« és a »Koronás Tojás« védjegyek népszerűsítése, a baromfitartással kapcsolatos tévhitek eloszlatása” – emelték ki az AMC és a Baromfi Termék Tanács (BTT) közös sajtótájékoztatóján.

Országszerte uzsonnás dobozokat ábrázoló citylightokkal találkozhatnak a járókelők. „Az iskolakezdéshez igazított kampánnyal azt szeretnénk elérni, hogy a szülők egészséges tízóraival küldjék iskolába a gyerekeket, és jusson eszükbe, hogy a magyar baromfiból kitűnő ízű, egészséges uzsonna készíthető” – mondta Dr. Totth Gedeon, az AMC marketing-tanácsadója. Jó ha tudjuk, hogy a „Magyar Baromfi” és „Koronás Tojás” védjeggyel ellátott termékek itthon, gabona alapú takarmányon nevelt állatokból származnak, és átestek a legszigorúbb ellenőrzéseken.

A baromfiágazat a húsiparon belül is nehéz helyzetben van. A tenyésztők és a feldolgozók nem tudják áthárítani a fogyasztókra az emelkedő takarmányárakat, ezért a nyereség a teljes vertikumban csökken vagy veszteségbe fordul. „Ilyen körülmények között különösen sokat ártanak azok a széles körben terjedő rosszindulatú pletykák, amelyek elriasztják a vevőket” – mondta Dr. Csorbai Attila, a BTT elnöke. Ilyen tévhit az állatok hormon- és antibiotikumos kezelése, vagy a rossz minőségű, génkezelt takarmányok használata. Az elnök szerint hormont Magyarországon sosem használtak, antibiotikumot pedig csak orvosi utasításra adhatnak az állatoknak, éppen úgy, ahogy a humán gyógyászatban. „Megelőzési célzattal antibiotikumozni az állatokat tilos, de nem is éri meg: a szerek annyiba kerülnek, mint a humán gyógyszerek TB- finanszírozás nélkül – szögezte le Dr. Csorbai Attila.

Magyarországon zömében hazai eredetű, GMO-mentes keveréktakarmányokat használnak, ami emellett vitaminokat, ásványi anyagokat és nagy fehérjetartalmú növényi összetevőket tartalmaz – tette hozzá Dr. Gundel János, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanára. A kereskedelmi forgalomba kerülő baromfitermékek szigorú élelmiszer-biztonsági vizsgálatokon esnek át, ezért – több nyugat-európai országgal ellentétben – magyar eredetű élelmiszerbotrány az utóbbi évtizedekben nem volt.

Naponta 20-30 dkg hús vagy 10-15 dkg sovány felvágott nemhogy nem árt a szervezetnek, de bevitele kifejezetten indokolt is – mondta a sajtótájékoztatón Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára. A húsok ásványi anyagokban és vitaminokban kifejezetten gazdagok, nagyban hozzájárulnak a szervezet A- és D-vitamin-háztartásához, ami nélkülözhetetlen a csontok fejlődése és a látás szempontjából. Emellett magas fehérjetartalmuk miatt különösen a gyerekeknek, a kismamáknak és általában a nagy fizikai igénybevételnek kitett embereknek szükségük van baromfihúsra. A dietetikus szerint egészségi szempontból főleg nem az ételek minőségével, hanem a mennyiségekkel van a probléma: az egészségtelen táplálkozás oka leggyakrabban a mértékletesség hiánya. „A kifejezetten magas biológiai értékű baromfihúsoknak előkelő helyet kell biztosítanunk ételeink, élelmiszereink rangsorában” – mondta Antal Emese.