Terra Hungarica Borszalon – Természethű borok a Gerbeaud Házban

Csaknem 40 kiállító több mint 150 természet- és tájhű borral várja a II. Terra Hungarica Borszalon látogatóit november 17-én a budapesti Gerbeaud Házban, ahol a Magyarországon még alig ismert narancsborokat is meg lehet majd kóstolni.

A Terra Hungarica mozgalom célja, hogy közös márkanév alatt összefogja a természet- és tájhű gazdálkodásra törekvő magyar borászatokat, segítse piacra jutásukat, valamint növelje az autentikus borok ismertségét – közölte az MTI-vel Nemes Richárd, a Borszalon egyik szervezője.

Mint elmondta, a Terra Hungarica alapelvei szerint autentikus bornak az a termék tekinthető, amely természethű gazdálkodásból, kizárólag a saját borvidéken termett szőlőből ered, és készítése során csak a szükséges minimális beavatkozáson megy keresztül.

A Terra Hungaricához csatlakozott termelők vállalták, hogy boraik elkészítése során nem használnak hozzáadott anyagokat, különös tekintettel az aromákat befolyásoló fajélesztőkre, enzimekre, hozzáadott savra, cukorra, tanninra és fachipsre, és tartózkodnak az olyan eljárásoktól is, mint a fordított ozmózis, a vákuumos lepárlás vagy a mesterséges szőlőfagyasztás.

Nemes Richárd szerint a tavalyi Borszalon és a tavaszi Kékfrankos nap után sok termelő jelentkezett, hogy csatlakozzon a mozgalomhoz, közülük mostanáig négyet tudtak felvenni, velük már a november 17-ei rendezvény közönsége is találkozhat.

A II. Borszalonon így 37 kiállító több mint 150 tétellel várja az autentikus borokra kíváncsi látogatókat, mások mellett Balassa István, Bott Frigyes, Demeter Zoltán, Kaló Imre, Karner Gábor, a Királyudvar, a Kreinbacher Birtok, Losonci Bálint, Maurer Oszkár, a Meinklang, az Orsolya Pince, a St. Andrea, Szászi Endre, Szentesi József, a Tokaj Nobilis és Franz Weninger.

Az idei vendégkiállítók a narancsbor stílus szlovén és olasz sztárjai: a Simbiosa (a Cotar, Klinec, Mlecnik és Terpin borászatok szövetsége), a Movia, valamint a Radikon lesznek. Nemes Richárd elmondta: a narancsbor tulajdonképpen fehérszőlőből vörösboros technológiával készített termék; a lehető legegyszerűbb és legősibb borkészítési módszer, melynek modernkori bölcsője Szlovénia és Északkelet-Olaszország.

„Talán kissé merész a választás, hiszen mai viszonylatban rendhagyó kategóriáról van szó. A narancsborok színben is eltérnek a fehérektől – innen származik a nevük is -: a szín egyrészt a hosszú héjon erjesztésből ered, másfelől sok termelő szabad levegőn, kádban vagy nyitott tetejű hordóban erjeszt, és minimális ként használ, ami szintén hozzájárul a bor narancsos színéhez” – jegyezte meg a szakember.

Mint hozzáfűzte, a narancsborok aromájukban és textúrájukban is különböznek a fehérboroktól, és a vörösborokhoz hasonlóan tannint is tartalmaznak. A Borszalon szemináriumot rendez a hazánkban alig ismert kategóriáról, és a látogatók a sétáló kóstolón is megízlelhetik a narancsborokat.

A kóstolóval párhuzamosan interaktív kiállításra is sor kerül, A bor illata címmel. „Az adott illatanyaggal mutatjuk be a borban is megtalálható természetes illatokat, ezeket borospoharakban fogjuk felsorakoztatni a természetben fellelhető formájukban. Fűszereket, gyümölcsöket, de akár az animális jegyeket hordozó anyagokat is be fogunk mutatni, sőt illathibákat is” – árulta el a szervező. (MTI)