A termőtalajok fokozottabb védelmét kezdeményezi az agrártárca
A termőtalajok eddiginél fokozottabb védelmét kezdeményezi a magyar agrártárca az unióban, mert egyre több országban okoz gondot a talaj termőképességének csökkenése – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára Budapesten sajtótájékoztatón.
Nagy István azt követően beszélt a témáról, hogy szakemberek a termőföld minőségének jövőjéről, valamint a magyarországi termőtalajok védelméről tárgyaltak a minisztériumban. Az államtitkár kiemelte: a termőtalajok védelmét és az uniós szabályozó, valamint támogatási rendszereket, továbbá a talaj tápanyagtartalmával összefüggő kérdéseket az eddiginél jobban össze kellene hangolni. Ennek érdekében kezdeményez európai összefogást a minisztérium.
Hozzátette: nem helyes az a szemlélet, hogy a támogatások általában csak mennyiségi alapon járnak a gazdálkodóknak. A támogatásokban minőségi szempontokat is célszerű érvényesíteni, és ebben a talaj minőségének előkelő helyen kell szerepelnie – mondta Nagy István.
Az államtitkár felidézte: nagy kihívás elé néz a mezőgazdaság, mivel a Föld népessége 2050-re eléri a 9 milliárdot, és a gyorsan gyarapodó népességnek további nagy mennyiségű, jó minőségű élelmiszerre lesz szüksége. Például több fehérjét kell biztosítani az embereknek – mondta.
Hozzátette: ugyanakkor szembe kell nézni a klímaváltozás negatív hatásaival, valamint a csökkenő termőterület okozta gondokkal is. Magyarországon 1990 óta 1 millió hektárral kisebb a termőterület nagysága, mint korábban. Emellett pedig a talaj termőképessége folyamatosan csökken. Kutatások szerint ez a csökkenés 40-50 százalékos is lehet az elmúlt 20-35 évet tekintve. Számos korábban szokásos talajerő-visszapótlási módszer eltűnt, vagy megváltozott, mint például a szerves trágya alkalmazása, vagy a bányászati ásványi anyagok alkalmazása a talaj tápanyag-visszapótlásában.
Pénzes Éva, a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének titkára arról beszélt, hogy Magyarország területének mintegy 50 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. A szántóföldi művelésű területek több mint harmada, az ország területének negyede valamilyen mértékben már erodálódott. A mező- és erdőgazdasági területek mintegy 60 százaléka veszélyeztetett a talajdegradáció által. A talaj termőképességének megóvása azért szükséges, mert csak ez biztosítja a minőségi élelmiszerek előállítását, a talajminőség romásával romlik az élelmiszerek minősége is – mutatott rá.
Így Magyarország legjelentősebb természeti kincse az édesvízkészlet és a termőföld. Az országban a talaj pusztulása még nem olyan látványos, a kutatások szerint azonban, ha a jelenlegi mértékkel romlik, akkor hamarosan nem lesz megfelelő, jó minőségű a termőtalaj – húzta alá Pénzes Éva. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Emelkedett a szarvasmarhavágások száma az év elején
A magyarországi vágóhidakon 23,3 ezer darab szarvasmarhát vágtak le 2025…
Tovább olvasom >Nőtt a hazai tógazdasági haltermelés 2024-ben
A magyarországi tógazdaságokban összesen 22 838 tonna halat termeltek 2024-ben,…
Tovább olvasom >A talajoltó és tarlóbontó szerekre költötték a legtöbbet 2024-ben a gazdálkodók
A megfigyelt termésnövelő kategóriák közül 2024-ben a legnagyobb mennyiségben különféle…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: áprilisban a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 5,0, az előző havit 2,0 százalékkal haladta meg
2025. áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint…
Tovább olvasom >Csökkent a FAO élelmiszerár-indexe májusban
Csökkent az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke májusban az előző hónaphoz…
Tovább olvasom >Az euróövezetben nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban
Havi és éves összehasonlításban egyaránt nőtt a kiskereskedelmi forgalom az…
Tovább olvasom >